Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

101 átíratásra azért nem kötelezhető, mert alapszabályok szerint a részvény át nem irható oly egyénekre, akik az alperes telep helyén, vagy környékén alperessel versenyző üzletet folytatnak, a felperesnek pedig ilyen üzlete van. A kir. törvényszék felperest keresetével elutasította. A kir. ítélőtábla azonban a keresetnek helyt adott a m. kir. Kúria által is magáévá tett következő indokolással: Az alperes rt. alapszabályaínak Q. §-ában foglalt az a rendelkezés, hogy a névreszóló részvények másra való átruházásának érvényéhez és ennek alapján a részvénvek megszerzőiének a részvénykönyvbe való bevezetéséhez a rt. igazgatósába részéről való jóváhagyás kívántatik meg, mint a részvénytulajdonosok cselekvési képesséírét korlátozó és a K. T. 173. £J-ának második bekezdésében foglalt ama rendelkezéssel, amely szerint a névreszóló részvények üres forgatmánnyal átruházhatók, ellentétben álló intézkedés, a részvényeket hátirat, illetve üres hátirat alapján megszerző részvénytulajdonosok e minőségére befolyással nem bír. és az igazgatósás" az ily úton tulajdonossá vált rész vén A'esnek a részvénykönyvbe való bejegyzését nem tagadhatja meg. Sem a K. T. rendelkezéseivel, sem a forgalom szükségszerű követelményeivel nem áll ugvan ellentétKen az olyan alapszabályi rendelkezés, amelv által a névre szóló részvények átruházása megszoríttatik és bizonyos feltételekhez köttetik : ez a megszorítás azonban csak annviban tekinthető, a K. T. 173. §-ának említett rendelkezéseivel szemben hatályosnak, ha es-vrészt ezáltal a részvények forgalma sem teljesen kizárva, sem pedig oly mértékben korlátozva nincsen, hogy ezáltal a forgalomra szánt ezek az értékpapírok ettől a minőségtől megfosztatnának, és másrészt, ha ez a megszorítás magukon a részvényeken kifejezetten ki van tüntetve, úsv hogy az átvevő a részvények átruházásának feltételeiről, illetve annak megszorításáról már a részvények megszerzésekor minden kétséget kizáróan értesülhessen. Az alperes rt. alapszabályaiban azonban nem foglaltatik olvan rendelkezés, hogy az id. p. S-b'an megállapított átruházási korlátozás a részvényeken kitüntetendő, és ez a megszorítás a felperesek által csatolt és átíratni kívánt részvényeken <'ö«szesen 122 drb.) nincs is kitüntetve. Ennek hiányában tehát a kifejtettek szerint az átruházás megszorítását tartalmazó alapszabályi rendelkezés hatálytalan. Minthogy pedig- a felperesek által csatolt részvénveknek a felperesekre történt átruházása az azokon levő hátiratokkal igazolva van. és minthogy végül az alperesnek abból merített kifogása. Kogv a felperesek az ő üzletével versenyző vállalatnak tulajdonosai, a részvények' forgalomra szánt papír minőségével szembon súllyal nem bir: mindezeknél fogva a felperesek keresetének helvt kellett adni. fKuria 32^/TQO6.) Részvénvforqalom kizárása mnqa* átruházási díj által. Tekintettel arra. hogy a rt. alapszabályainak rendelkezése szerint a rps7vpnvkönyvb'e leendő bevezetése alkalmával az új tulaidonos a bélvegilletéken felül minden részvény után az igazgatóság által megállapítandó díjat is köteles fizetni s tekintve, hogy ezen az igazgatóság által megállapítandó díi az alapszabályok alapián \o koronában is megállapítható, te-, leintve, hogy az átruházási díj rio koronában való megállapítása esetén1 ez a társaság részvényeinek 100 korona névértékével arányban nem állana s a részvénv átruházásának oly mérvű megszorítását jelentené, mely á részvényátruházást teljesen kizárja s megfosztaná a részvénvt a forgalomBa szánt papír jellegétől : az előterjesztésnek hely adatik s ebből folyóan uta-i