Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

93 zetni, mert a K. T. 168. és 169. §-ai az elértéktelenedésre való tekintet nélkül kötelezik a részvényest a névértéknek befizetésére. Ellenben alapos az alperesnek az a kifogása, hogy csak a részvéfhy átadása ellenében köteles fizetni, mert a csődeljárás nem zárja ki azt, hogy a tömegből a részvényre is jusson osztalék. Ehhez képest az alperest a részvények átadása ellenében a még hátralékos névérték fizetésére kötelezni kellett. (Bp. T. 2733/1913.) Zálogjog bemutatóra szóló részvényre. A bemutatóra szóló részvények tulajdonjoga csakis valóságos átadás által szerezhető meg, a K. T. 299., 3oo. és 3o3. §-aiból pedig az állapítható meg, hogy a zálogjog is a bemutatóra szóló részvényekre csakis ezek tényleges birtoklásával együtl szerezhető meg. (Kúria 638/913.) A névérték befizetésének kötelezettsége s a befizetés elmulasztásának következményei. A névérték befizetése iránti követelés lefoglalása. Ha a részvényérték mindenkori (idő és összeg szerinti) befizetésének elrendelését az alapszabályok a közgyűlésre vagy az igazgatóságra bízzák, mindaddig, míg az így felhatalmazott társasági orgánum a befizetést el nem határozta, annak módozatait meg nem állapította s arra a részvényeseket fel nem hívta, az utóbbiak fizetési kötelezettsége nem válik esedékessé. Ily közgyűlési vagy igazgatósági határozat hiányát csak a csőd képviselete pótolja ; ellenben a rt. hitelezője, aki a névérték befizetése iránti követelést lefoglalta s azt magára átruháztatta, az ekként még le nem járt követelés megfizetését a részvényestől sikerrel nem igényelheti. (Kúria 1577/1904., 772. és 796/1913.) {(Hü kézrey> bízása részvényeknek. Névérték befizetése., A felperes és a mellékbeavatkozó az alperes hü kezére (zu Ihren getreuen Hánden) bízták azokat a részvényeket, amelyeket a felperes a mellékbeavatkozótól bizonyos időhatározásokkal és kikötésekkel megvett. Az őrzésre megszabott idő leteltével a felperes e részvényeket követeli az alperestől. A hű kéz intézményének hazai szokásjogunkba is átment anyagi jogszabályai szerint a bizalmi egyén, akinek kezére a szerződő felek dolgukat bízták, a feleknek a dolgot érintő magatartását, illetve abból folyólag a dolgokra egyoldalúan támasztott igényük jogosultságát szerződésszerűség szempontjából ellenőrizni, ennél a ténykedésnél a felek mindegyikének érdekét pártatlanul szem előtt tartani s amennyiben az igény bármelyiküknek a szerződésen alapuló jogvédte érdekét sértené, annak kielégítését megtagadni köteles. E jogszabálynál fogva az alperes, mint ily bizalmi egyén, a felperesnek a részvények kiszolgáltatása iránt támasztott igényével szemben a szerződés keretei között azt is szem előtt tartani volt köteles, hogy a felperes a vételár fizetésére nézve megszabott kötelességének eleget tett-e. (Kúria 1435/1928.) Névértékbefizélés időpontja és módja. A K. T. 168—170. §-ai értelémeben a részvények névértékének befizetésére nézve az alapszabályok irányadók. Ezek vagy határozott időpontot állapítanak meg a befizetésekre, amely esetben a részvényes minden