Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

91 részvényesi minőségükből kifolyóan az elsőbbségi részvényesekre is köte­lező a részvényjog ama főszabálya, hogy a többség határozata a kisebbségre még akkor is kötelező, ha az elsőbbségi részvényesek előjogairól való le­mondásról van szó. (Bp. T., 1013/1920.) 167. §. A részvényesek a mérleg alánján jóhiszeműleg fel­vett osztalék visszafizetésére nem kötelezhetők. E tekintetben kivételnek akkor van helye, ha az évi mér­leg elkészítése után az tűnik ki. hogy az üzleti év folyamában közgyűlési határozat folytán előlegesen kifizetett összeg a rész­vényeseket illető osztalékot meghaladja. 168. §. A részvényesek a társaság céljához és annak köte­lezettségeihez egyébbel, mint a részvények névértékének az alapszabályok által meghatározott befizetésével járulni nem tar­toznak. Ugyanazon részvény hátralékos névértéke a részvénykönyv szerinti tulajdonostól és a tényleges birtokostól egyidejűleg nem követelhető. (Kú­ria 1443/1895.) Ha a részvényaláírási ívből az tűnik ki, hogy az aláíró vagylagos kötelezettséget vállalt aziránt, hogv a részvény névértékét vagy természet­beni betétekkel vagy készpénzzel fizeti be. akkor ebbeli választási jogával csak a befizetésre megállapított határidő leteltéig élhet. (Kúria 683/1893.) Az a körülmény, hogy az alperes a felperes intézet könyveiben rész­vénytulajdonosként jelentkezik, magában véve nem bizonyítja, hogy alperes a részvények tulajdonát megszerezte és csupán ennek alapján a még be nem fizetett névérték befizetésére nem kötelezhető. (Kúria 8Q7. okt. 12. 329.) A névre szóló részvényeknek a részvénytársaság felszámolása alatt tör­tént átruházása esetében az átvevő a kifizetés alá kerülő részlettőke iránti perben tűrni tartozik az átruházó ellen megillető beszámítás kifogásának érvényesítését. (Kúria 893. ápr. 2 5. /Í70.) Ha a részvénvaláírási ívből az tűnik ki, hogy az aláíró vagylagos kötelezettséget vállalt az iránt, hogv a részvény névértékét vagy természet­beni betételokkel vagy készpénzzel fizeti be. akkor ebbeli választási jogával csak a befizetésre megállapított határidő leteltéig élhet. (Kúria 893. jun. 9. 683.)^ A részvényesnek a részvény névértékének megfizetésére vonatkozó fel­tétlen kötelezettsége nem közönséges tartozás, hanem oly kötelezettség, melynél fogva a részvémres a társasági vállalat üzletéhez és az e célból és az ez által megállapított társasági kötelezettségek fedezéséhez szükséges alan megalkotásához részvénvének névértéke erejéig hozzájárulni köteles, miből következik, hogy a részvényesnek ez a tartozása, a társaság irányában fennálló követelése beszámításával nem törleszthető. (Kúria 895. márc. 7. 1906^9/i. Azonos 17'899. és 881/904.) A befizetni tartozott részvény-névértékből nem vonható le az összeg, mely korábbi években mutatkozott nyereségből a részvényesre jutott volna, azonban a tartalékalapba utaltatott. (Kúria 882. nov. 27. 729.) A részvényes az alapszabályokban meghatározott fizetéseken túl újabb fizetésre olv közgyűlési határozat alapján sem kötelezhető, amelynek hoza­talában résztvett : ilv kötelezettség a részvényest csakis külön kifejezett el­vállalás esetében terheli. (Kúria 901. nov. 20. 632/1901.) A kiskorú, a neki ajándékozott részvény névértékének befizetéséért akkor sem felelős, ha a részvénykönyvben ez reáíratott, mert ezen volta-

Next

/
Thumbnails
Contents