Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930 (Budapest, 1930)

A KEREHKEDELMI TÖRVÉNY (1875 : XXXVII. törvénycikk) tizedik cime. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ELSŐ FEJEZET. Általános határozatok 747. §. Részvénytársasúgnak azon társaság tekintetik, mely előre meghatározott, bizonyos számú és egyenértékű (egész vagy hányad) részvényekből úíló alaptökével alakul, s melynél a részvények tulajdonosai csak részvényeik erejéig felelősek. Minthogy a társaság fennállásához fogalmilag több személy szükséges, ki van zárva, hogy a részvénytársaság részvényei tartósan egy személy kezében egyesüljenek. (Budapesti kir. ítélőtábla 2661/1876. Kúria 629/1887., 1220/1890.) Az, akinek kezében a részvények egyesültek, a részvények vagy azok egy részének másokra átruházásával a rt. további fennállását biztosíthatja. (Budapesti kir. ítélőtábla 272/190/i.) A részvénytársaság azon alapszabály-intézkedése, hogy aki megszűnik részvényesnek lenni, köteles a részvényeket a társaságnak megvételre felajánlani, nem jelenti azt, hogy a társaság ezeket a felajánlott részvényeket beváltani is köteles. (Kúria P. 383./1908.) A kereskedelmi törvény életbelépése előtt keletkezett részvénytársaság. A K. T. életbelépte előtt keletkezett rt. sem változtathatja meg a vállalatnak az eredeti alapszabályban meghatározott tárgyát többségi határozattal. (Bp. T. /4335/1922.) Hasonló cégű részvénytársaságok. E. H. 625. szám. Különböző helyen székelő két hasonló cégű részvénytársaság egy és ugyanazon jogi személynek abban az esetben sem tekinthető, ha mind a két részvénytársaságnak részvényesei ugyanazok is. (Kúria 4893/1917.) Részvény fedezetül lekötése. E. H. 329. szám. Az az alapszabályi rendelkezés, hogy a részvénytulajdonos akár mint kölcsönvevő, akár mint kezes a társasággal szemben kötelezettségben áll, elsősorban ezen kötelezettség fedezetére szolgál, joghatállyal nem bír. Felperes keresetet indított az alperes részvénytársaság ellen egy általa az előbbi részvénytulajdonostól megvett részvénynek a részvénykönyvben nevére való átíratása iránt. 1