Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)
68 D 42. jogi sorsában nem osztozik, hanem a minősítést sérelmező rész eredménytelensége esetén önálló létet nyer; azt tehát a föllebbviteli bíróság abban az esetben is fölülvizsgálni jogosult és köteles, ha a cselekményt súlyosabban nem minősíti. Támogatja ezt a fölfogást az 1075. számú elvi határozat is, amelynek értelmében a föllebbviteli bíróság a Btk.-nak az alsófokú bíróság által alkalmazott 92. §-át akkor is mellőzheti, ha a vádló az ítélet ellen általánosságban a büntetés súlvosbítása végett jelent be perorvoslatot. Ez az álláspont felel meg a részleges jogerő szabályainak, valamint a reformatio in peius helyesen értelmezett tilalmának. Minthog\r a 733. és 881. számú elvi határozat ezzel az állásponttal ellenkezik, attól el kellett térni és a vitás elvi kérdést a rendelkező rész értelmében kellett eldönteni. 42. /). B. H. T.-ban még nem jelent meg. A hatóság által kibocsátott élelmiszerjegyet és általában a' közellátást célzó hatósági jegyet, amely birtokosának arra ad jogot, hogy annak ellenében olyan közszükségleti cikket, amelynek szabad forgalma korlátozva van, a hatóság által megállapított mennyiségben és áron vásárolhasson, a Btk. 462. és 463. §-ának alkalmazása szempontjából pénzértékkel bíró tárgynak kell tekinteni (Btk. 462. §, 463. §.) Hitelesíttetett: 1942. évi június 16. A hatóság állal kibocsátott élelmiszerjegyet és általában a közellátást célzó hatósági jegyet, amely birtokosának arra ad jogot, hogy annak ellenében olyan közszükségleti cikket, amelynek szabad forgalma korlátozva van, a hatóság által megállapított mennyiségben és áron vásárolhasson, a Btk. 462. és 463. §-ának alkalmazása szempontjából pénzértékkel bíró tárgynak kell-e tekinteni? (Vonatkozással a Kúriának egyfelől a Büntetőjogi Határozatok Tárába 638. szám alatt fölvett B. III. 377/1920. számú ítéletére, másfelől B. I. 1466/1943. számú végzésére)