Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

T. II. 90—94. 47 csábítja, hogy nemileg vele közösüljön, vagy nemi avagy természetelleni fajtalanságot vele kövessen el (Btk. 247. § második bekezdés.) 90. T. H. B. H. T. 111. 242. 1910. évi március 10. Jegyzet: Az 1928:X. tc. (TI. Hn.) 3. §-ának második és harmadik bekezdése folytán hatályát vesztett határozat. 91. T. H. B. H. T. 111. 244. 1910. évi május 20 Jegyzet: Lásd az előző határozat jegyzetét. 92. T. H. B. II. T. IV. 281. Hatvan Korona (60 pengő) értéket meg nem haladó gazdasági terménynek gyümölcsöskertből, szőllőből, faiskolából vagy mezőről való ellopása a Btk. 337. §-ában megjelölt körülmény fennforgása esetében is az 1894:XIL tc. 93. íjának a) pontja alá eső mezőrendőri kihngás tényálladékát állapítja meg (1894:XII. tc. 93. §). Jegyzet. A Btk. 337. § helyébe az 1930:111. tc. 75. §-a lépett. A mezőrendöri lopás értékhatára az 55.000/1946. I. M. sz. rendelet (I. K. 9. sz.) 16. illetve 17. pontjai értelmében 180 forint az erde-i lopásé 300 forint (1935:IV. tc. 258. § (1) bekezdés ]. pont, 216. §, 55.000/1946. I. M. sz. rendelet 23. pont. .93. T. H. B. H. T. VII. 823. „vegyes". A Kúria jogegységi tanácsának 11. számú büntető döntvényét hatályon kívül helyezi és kimondja, hogy az árdrágító visszaélésekről szóló 1920.XV. tc. 1. íjának 3. pontja orvosra hivatásából folyó munkateljesítésének körében nem alkalmazható (1920:XV. tc. 1. § 3. pont.) Jegyzet. Ez a 93. sz. büntető T. H. egyszersmind a 85. sz. polgári Döntvény is. A 11. sz. büntető döntvény szövegét 1. a megfelelő helyen. A kifejtett jogi állásponton nem változtat az a körülmény, hogy az 1920.-XV. tc. helyébe a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8.800/1946. M. E. sz. rendelet (M. K 169. sz.) lépett. 94. T. H. B. H. T. VIII. 851. 1927. évi január 28. A Kúria az 59. számú teljes ülési döntvényt megváltoztatja s kimondja, hogy a Btk. 66. és 92. §-ának alkalmazásával fegyház, avagy börtön helyett fogházbüntetéssel, valamint az öt évi és ennél hosszabb tartamú államfogház helyett öt évnél rövidebb tartamú államfogházzal büntetendő cselekmények esetében az elévülés a Btk. 106. §-ában a bűntettekre vonatkozóan meghatáro-"