Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

22 jogterületek (pl. az árdrágítási és rögtönbíráskodásra utalt ügyek) elvonattak a Kúria ítélkezése elől; tehát a Kúria jogegységesítő hivatását az illető területeken csak a döntvényalkotás és a jogegységi perorvoslat keretében tudja kifejteni. A demokratikus átalakulás következtében pedig számos jogszabály hatályát vesztette; az ezekre vonatkozó határozatok tehát elvesztették jelentőségüket és feleslegesen terhelik meg a közkézen forgó határozattárakat, sőt megnehezítik a bennük való eligazodást. Épen ezért igyekeztünk az irányadóknak már nem tekinthető határozatokat lehetőleg gondosan kiválasztani és a feldolgozásnál mellőzni, hogy az élő joggyakorlat hű összefoglalását adhassuk az olvasó kezébe. Mielőtt munkánkat útjára bocsátanánk, egy, talán meglepőnek látszó kéréssel fordulunk az olvasóhoz: használja a munkát óvatosan. Mert amilyen helyes és üdvös az, ha a bíróságok tagjai a Kúria gyakorlatának ismeretére törekednek, épen olyan káros és veszedelmes a felsőbírósági határozatok meggondolatlan, sablonos alkalmazása. Az élet jelenségeinek kifogyhatatlan bősége még a törvényszakasz alá sem szubszumálható maradéktalanul, még kevésbbé eseti döntések alá. Legnagyobb jogászaink méltán óva intenek a gépies és lélekölő precedens-kultusztól, amely nincs figyelemmel a konkrét esel sajátos ténymozzanalaira, különleges árnyalataira. Törekedjék tehát a bíró a Kúria gyakorlatának alapos ismeretére; lehetőleg élje bele magát abba a szellembe, amely legfőbb bíróságunk ítélkezését áthatja; de sohase adja fel gondolkozásának önállóságát, függetlenségét és bátorságát.