Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

£. //. lo?&~1073. V;;7 erre módot nyujl - utólag pótolni lehet (Bp. 90. §, Te B. H. T. IX. 1070. B. 5357/1935. H-a a vádlott az alsófokú bíróság nem jogerős ítéletének meghozatala után elmebetegségbe esik, a felsőbíróság a vádlottat beszámítást kizáró ok alapján nem mentheti fel, hanem a bűnvádi eljárást a vádlott esetleges felgyógyulásáig, illetve a bűncselekmény elévüléséig felfüggeszti (Bp. 264. § 3. p., 385. § 1. c) p., Btk. 76. §, 964. sz. E, H,). B. H. 7\ IX. 1071. B. 1252119$$. Jegyzet. Lásd az 1036. E. H. jegyzetét, B. H. T. IX. 1012. B. 2272/1925. Jegyzet. Lásd az 1036. E. H. jegyzetét. B. H. T. IX. 1073. B. 2594/193S. íía az alsófokú bíróságok több rágalmazó jellegű tényállítás közül csak egyesek miatt állapítják meg a vádlott bűnösségét, a Kúria azonban a vádló pörorvoslata folytán úgy látja, hogy a vádlott bűnösségét más tényállítás miatt is meg kell állapítani, a pörorvoslatot nem az indokolás, hanem a rendelkező rész ellen irányulónak kell tekinteni s így az ügy érdemében kell dönteni (Bv. 1. §, Bp. 387. §.). B. H. T. IX. 1074. B. 2242/193}. Ha a vádló a büntetés súlyosítása végett jelent be perorvoslatot, a felsőbíróság annak alapján az elsőbíróság által mellőzött hivatalvesztést, mint mellékbüntetést is alkalmazhatja (Bp. 387. §.). B. H. T. IX. 1075. B. 5833/1936. Ha a vádló az ítélet ellen általánosságban a büntetés súlyosítása végett jelent be perorvoslatot, a felsőbíróság mellőzheti a Btk.-nek az alsófokú bíróság által alkalmazott 92. §-át (Bp. 387. §, Btk. 92. §, 41. sz. D., 658. E. H.).