Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

182 E. II. 9Í9—953. ködése körében sérelmére elkövetett rágalmazás megtorlására tehát az igazságügyminiszter ad felhatalmazást (1940: XVIII. tc. 3. §, Bv. 9. § 6. p.). Jegyzet. A határozatban foglalt elvi kijelentést nem érinti az a körülmény, hogy a Bík. 461. § helyébe időközben az 1940: XVJII. tc. 3. §-a lépett. B. H. T. IX. 949. B. 5896/1933. A Bv. 17. § első, bekezdése szerint a mentesség szempontjából csak azt kell vizsgálni, hogy a folyamatban levő ügyben az ügyirat fogalma alá eső iratban és az ügyfélre vonatkozóan telt kijelentés a kérdéses ügyre vonatkozik-e, ellenben nem szükséges annak vizsgálata, hogy ezek a kifejezések az azt használó ügyfél érdekében szükségesek voltak-e, mert ez az utóbbi feltétel csak a Bv. 17. §-ának második bekezdésében szabályozott mentesség szempontjából bír jelentőséggel. Az ügyfelek alatt az ügyfelek képviselőit is érleni kell (Bv. 17. § első bekezdés.). Jegyzet. V.. ö. a 343.. bili. és 1120. sorszámú J. E. -határozatokkal. II. II. T. IX. 950. B. 3*78/1933. A Bv. 17. § második bekezdésében foglalt mentesség ;» lelet akkor is megilleti, ha ;i nyilatkozni nem a konkrét iigvben szereplő valamely személyre, pl. lannra. szakértőre vonatkozik: az egyedüli kellék az, hogy a nyilatkozat az üggyel összefüggő s az ügyfél érdekében szükséges legyen (Bv. 17. § második bekezdés.!. II. T. IX. 952. II 612ÍÍ930. Hitelrontás megállapításáboz nem kell rosszhiszeműség, vagyis a valótlanság tudatában való állílás, megvan a bűncselekmény akkor is, ha a tettes valónak hitte és e hitben adia tovább a valótlan tényt (Bv. 24. §, Blk. 75. §.). Jegyzet. A határozat indokolású a szándék megállapítása tekintetében elvi kijelentést tartalmaz. /,'. H. T. IX. 953. B. 3050/1933. Jegyzet. Az 194o. VII. te. 12. §-ának (2.) bekezdése folytán hatályát vesztett határozat.