Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

E. II. 889 893. 173 B. H. T. IX. 889. B. 8974/1926. Valamely írói műnek bármily erkölcsös végső iránya (tendenciája) sem menti a műben előforduló olyan leírá sokat, amelyek a szemérmet és az erkölcsiséget sértik, vagy alkalmasak a kéjvágv felidézésére (1929:VH. le. '.». §). Jegyzet. A Btk. 248. $ helyébe a/ 1929:VII. tc. 1. i-d lépett; ehhez képest a határozatnak első és második bekezdése, amely a Btk. 248. §-át értelmezi és a St. 47. §-nra utal, hatályát ve»z tette. B. H. T. IX. 890. B. 1955/1927 Az anya férjnél levő de férjétől elbagyott, önsegélyre képtelen leányával szemben is elkövetheti a Btk. 287. §-ának második bekezdésében jelzett elhagyás bűntettét {Btk. 287. § második bekezdést B. II. T. IX. 891. B. 1426/1926. Gondatlanság terheli azt a férjet, aki tudva, hogy nemi betegségben szenved, nejével nemileg érintkezik (Btk. 310. Jegyzet. Az 1940:VI. tc. 50. §-a szerint: a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából testi sértésnek kell tekinteni azt is, ha valaki mást szándékosan vagy gondatlanul nemibetegséggel meg fertőz. Ha a cselekményt házastárs sérelmére követték el, büntető eljárásnak az 1878:V. tc. 302. §-a szerint büntetendő súlyos testi sértés bűntette vagy vétsége esetében is csak a sértett fél indítványára van helye. B. H. T. IX. 892. B. 9296/1920. A Btk. 315. §-nak második büntetési tételében említett „valaki" alatt nem a tettesek vagy részesek, hanem csak az ezeken kívüli személyek érhetők. A társtettes halála esetében tehát ez a törvényhely a részesekre alkalmazást nem nyerhet (Btk. 315. §.). B. II. T. IX. 893. B. 277711927. A Btk. 330. §-a a tényleges állapotot védi s ezzel szemben a vélt és vitatott jognak csak bírói érvényesítését és nem az erőszakos önbíráskodást engedi meg. A