Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

170 E. H. 866—872. B. H. T. VIII. 866. B. 8551/1926. A közigazgatási bizottság vagy annak valamelyik albizottsága sérelmére elkövetett rágalmazás esetében a felhatalmazás megadására a belügyminiszter hivatott (Bv. 9. § 6. p.). B. H. T. VIII. 867. B. 3065/1926. A Bv. 3. §-ának 3. pontja szempontjából a cselekmény aljasságra mint rúgó, nem csak akkor áll elő, ha' azt anyagi természetű ok, önző érdek kelti életre; mert az emberi cselekvések aljassága az erkölcstelenség, a jellemíelenség mélységeiből anyagi érdektől nem zavarva; nem befolyásolva is kitör, s az ily anyagi érdektől mentes aljasságok a gonoszság mértéke nézőpontjából nem is tallóznak az enyhébbek közé (Bv. 3. § 3. p.). B. H. T. VIII. 869. B. 6063/192Í. Ha a sértett közhivatalnok, aki ellen hivatása gyakorlására vonatkozólag követtek el rágalmazást vagy becsüld sértést, a közszolgálat egyik ágából annak más és olyan ágába megy át, mely más felettes illetve felügyelő hatóság alá tartozik: úgy a felhatalmazás megadására az a felettes, illetőleg felügyelő hatóság jogosult, melynek hatósága alá tartozott a rágalmazás vagy becsületsértés által megtámadott közhivatalnoki hivatás (Bv. 9. § második bekezdés.) B. H. T. VIII. 870. B. 7831/1925. A peres felek ügyében döntő, azok felett álló bíró nem ügyfél, tehát vele szemben a Bv. 17. §-ábati körülírt mentességre hivatkozni nem lehet (Bv. 17. §.). B. H. T. VIII. 872. B. 2391/1926. Ha a hitelrontásnak sajtó útján két külön közleményben elkövetett vétségéről van szó, a bűncselekményeknek a folytatólagosságból támadt jogi egysége nem állapítható meg, mert a sajtóra vonatkozó anyagi jogszabály az, hogy ahány a közlemény, annyi a bűncselekmény, még ha azok egymással összefüggésben vannak vagy gondolatilag egységes cikknek folytatólagos részei is (Bv. 24. §.).