Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

168 & 11. 858—860. vétség fogalma nem kívánja meg, hogy a szövetkezés hosszú időre szóljon és állandóság jellegével bírjon; a szövetség létesül mihelyt két vagy több személy szám és hely meghatározása nélkül, több lopás elkövetését elhatá­rozza. Az üzletszerűséghez nem szükséges, hogy valaki lopá­sokból tartsa fenn magát és más létfenntartási keresettel ne rendelkezzék, hanem elég már az is, há az illető a lo­pásból tervszerűen, ismétlési szándékkal, mellékkereset gyanánt húzzon hasznot (Btk. 336. § 6. p., Bn. 49. § má­sodik bekezdés 3. pont.). />'. //. T. VIII. 858. B. 1978/1925. Bár a Blk. 338. §-ának 2. bekezdése az utolsó lopás elkövetését megelőző „büntetés kiállásáról" szól, a 338. § szerinti minősítésnek nem akadálya az, hogy vádlott egyik előzően elkövetett lopásáért csupán pénzbüntetéssel súj­tatott (Btk. 338. §.). Jegyzet. V. ... a B. H. T. IX. 1085. (1528. sorszámú) J. E. határozattal. B. H. T. VIII. 859. B. 1/20/1926. Az adott óvadék rendszerint csak helyettesíthető dol­gok eltulajdonítása esetében zárja ki a sikkasztást, nem helyettesíthető dolgok azonban az érték általi helyettesít­hetés feltétele nélkül adatván át s ekként azok eltulajdo­nítása invito dominó történvén, az ilyen idegen dolgok eltulajdonítása a sikkasztás megállapítására alkalmas le­het (Btk. 355. §.). B. H. T. VIII. 860. B. 4596/1926. A Btk. 376. §-a szempontjából közömbös, hogy a va­gyoni haszon szerzése — az alapbűncselekmény tettesén vagy részesén kívül — kinek a részére céloztatott, mert e törvényhely kifejezetten úgy rendelkezik, hogy á vagyoni haszon célzala a bűnpártolónak magának vagy — termé­szetesen a pártolt tettes, részes személyén kívül álló — másnak javára szólhat (Btk. 376. §.).

Next

/
Thumbnails
Contents