Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

162 E. II. 813—817. állapítható valakiről állíttassék. Ez a valaki lehet fizikai, lehet jogi személy, egyesület, társulat, de ezek mindegyikének határozottan meg kell jelölve lennie. A háziurakra általánosságban tett tényállítás nem lehet rágalmazás (Bv. 1. §.). B. H. T. VII. 813. B. 215211921. A tényállítás más előtt történtnek tekintendő, s így a rágalmazás megállapításának alapjául szolgálhat, ha a tényállítás a sértetthez intézett levélben történt ugyan, melyről azonban a levél írója előre láthatta, hogy másnak a kezébe fog kerülni. E feltétel hiánvában becsületsértés forog fenn (Bv. 1. §, 2. §.). B. H. T. VII. 814. B. 53211924. Jegyzet. A csendőrseget feloszlató 1690/1945. M. E. sz. rendelet folytán tárgytalan határozat. B. H. T. VII. 815. B. 2673/1923. A Bv. 9. §-ának 6. pontja esetében nem elegendő a megszégyenítő vagy lealacsonyító kifejezés, hanem kellék az oly tény állítása vagy híresztelése, mely valóság esetében bűnvádi vagy fegyelmi eljárás oka lehet (Bv. 9. § 6. p.)B. II. T. VII. 81H. B. Í427fí924, Felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége esetén a bíróság az ügyészség téves állásfoglalásának helyesbítésére nem jogosult; ha a sértett képviseli a vádat, a bíróság hivatalból nem intézkedhetik sem a vád törvényszerű képviselete, sem pedig a hiányzó felhatalmazás beszerzése iránt. Ilyenkor köteles felmentő ítéletet hozni. Ágostai evangélikus iskola' tanítója közhivatalnok (Bv. 9. § 6^ p., 1940:XVIII. tc. 3. §). Jegyzet. A határozatban foglalt elvi kijelentést nem érinti az a körülmény, hogy a Btk. 461. §-a helyébe az 1940.XVIII. tc. 3. §-a lépett. B. H. T. VII. 817. B. 2U0/1922~ A Bv. 13. §-ának 1. bek. szerint a valóság bizonyításának joga a vádlottat illeti meg; míg a sértett ily irányú.