Zöldy Miklós - Zalán Kornél - Lee Tibor (szerk.): A Kúria büntetőjogi gyakorlata. Teljes ülési határozataiban, döntvényeiben, jogegységi és egyéb elvi határozataiban (Budapest, 1948)

142 E. H. 699— 701, B. H. T. VI. 699. B. 49%5/192í* Az 1920:XV. tc. 1. §. 2. pontja szerint a méltányos hasznot meghaladó nyereség kiszámításánál a gazdasági élet viszonyain kívül nem csupán a beszerzési és egyéb költségeket, hanem az összes egyéb körülményeket is tekintetbe kell venni. Ilyen körülmény az áruban időközben beállott tetemes értékcsökkenés; megromlott cikk eladási árának megszabásánál nem vehető alapul a romlatlan állapotban vett cikk ára (8800/1946 M. E. sz. r. 1. §, 3. §). Jegyzet. A határozat harmadik bekezdése — a 7070/1942^ E. számú rendeletben foglalt újabb szabályozás folytán — tárgytalan. L. a 694. számú E. H. jegyzetét. B. H. T. VI. 100. B. 6117/192 f. Valamely üzem vagy vállalat keretében elkövetett áruuzsora miatt személyes tevékenységük fokához képest tettesként vagy részesként büntetőjogilag felelősek mindazok, akik az uzsorás ár követelésében és ezáltal az árak drágításában közreműködtek. Bűnös tehát az üzem vagy vállalat tulajdonosa vagy üzletvezetője, aki az uzsorás árt megszabja éppúgy, mint az üzem vagy vállalat alkalmazottja, vagy megbízottja, aki az uzsorás árat a fogyasztó közönségtől közvetlenül követeli. Az alkalmazotti viszony és a .szolgálatadónak abból kifolyólag adott utasítása nem mentesíti az alkalmazottat, vagv megbízottat a büntetőjogi felelősség alól (8800^194(>. M. E. sz. r. 15. §.). Jegyzet. L. a 694. számú B. H. jegyzetét. A munkabéruzsora szempontjából valamelyik fél helyzete általában akkor tekintendő szorult helyzetnek, ha annak felhasználásával aránytalan ellenszolgáltatás uzsorázható ki. Adott esetben a szorult helyzet megállapítandó akor, ha a munkabéruzsorának kitett egyén alternatíva elé kerül, amelynek egyik oldalán az uzsorás követelésben rejlő anyagi baj, másik részén pedig vagy a közszükséglet tárB. H. T. VI. 701. B. 203^11921.