Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

Anyagi jog. Ili állít, mely valósága esetében az illető ellen fegyelmi eljárás oka lehet. A Bp. 385. §. \. a) pontjában meghatározott semmiségi okból kapcsolatba hozhatóan még az is fel lett hozva, hogy a vád tárgyává tett kitételek nem voltak teljesen alap nélküliek, mert oly jelenségek merültek fel, melyek alkalmasak voltak arra, hogy a bíró elfogultsága iránt alapos kétséget támasszanak és aggályosság okául szolgáljanak. Ámde, még ha ily, egyéni vélekedésre alapul szolgáló jelenségek felmerültek volna is, amire pedig a Bpn, 33. §-ának harmadik bekezdése értelmében e helyütt is irányadó tényekből nem vonható következtetés, ez csupán a bűnösség értékelésére, mint annak fokára befolyással bíró körülmény lehetne befolyással, mert a szóbanlevő rágalmazás megállapítását a Bv. 16. §-a szerint csak az állított tény valóságának bebizonyítása zárná ki. A Bv. 16. §-ának esete azonban nem forog fenn, mert az alsóbbfokú bíróságok a megállapított tényekből okszerűen következtettek arra, hogy az állított tény valósága nincs bebizonyítva. Nem alkalmazták tehát tévesen a törvényt az alsóbbfokú bíróságok abban a kérdésben, hogy a vád alapjául szolgáló tett megállapítja bűncselekmény, nevezetesen a Bv. 1. §-ába ütköző, a 3. §. második bekezdésének 2. pontja folytán e bekezdés szerint büntetendő és a 9. §. 4. pontja szerint felhatalmazás alapján üldözhető rágalmazás vétségének tényálladékát stb. 903. szám. Valamely tényre közvetlen utaló és becsületsértést magában fog- Bv. \ laló kifejezés, a tény valósága esetén is, csak akkor vonható a Bv. 16. §. 2. §-ának rendelkezése alá, ha a kifejezés használatára a való tény kellő 1. p. alapot nyújt, vagyis, ha a kifejezésben foglalt sértés nem súlyosabb, mint a valónak bizonyult tény diffamáló volta. A büntetőbíróság semmiféle társadalmi fórum határozatát — így a kaszinói választmányok kizáró határozatát — sem ismerheti el olyan döntő hatályúnak, amelyre ítéletét feltétlenül alapíthatja. E. H. 1927. október hó 18-án B. I. 955 1927. szám. Elnök: Ráth Zsigmond, a m. kir. Kúria másodelnöke. Előadó : Csengey Miklós kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Polgár Viktor koronaügyészi helyettes. A m. kir. Kúria sajtó útján elkövetett becsületsértés vétsége miatt dr. Zs. S. ellen indított bűnügyet, amelyben a z.—i kir. törvényszék 1926. évi október hó 1. napján B. 1833 20—1925. szám