Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

58 Anyagi jog. kir. tábla szóbanforgó végzésének rendelkező része teljesen egyező a bűnvádi perben hozott elsőfokú ítélet rendelkező részével és hogy a koronaügyész szerint törvénysértő álláspont csak e végzés indokolásában jut kifejezésre. Minthogy azonban ezen indokolás nélkül a végzés rendelkező része, vagyis az, hogy miért rendelte el a kir. ítélőtábla újból az ítéletek közzétételét, érthetetlen volna, minthogy tehát az indokolás szerves kiegészítő része az egész végzésnek, nyilvánvaló, hogy jelen esetben a jogegység érdekében való perorvoslatnak helye van annak dacára, hogy a törvénysértő álláspont tulajdonképen csak a megtámadott végzés indokolásában jut kifejezésre. Helye van ennek a perorvoslatnak abból a szempontból is, vájjon a felvetett kérdés olyan természetü-e, amelynek eldöntése a szabad bírói mérlegelés körébe tartozik, vagy pedig olyan, amelynek a kir. ítélőtábla által történt eldöntése törvénysértést jelent, vagyis azt, hogy annak érintetlenül hagyása veszélyeztetné a jogszolgáltatás egységét és a törvény értelmének meg nem felelő téves joggyakorlat kifejlődését vonhatná maga után. A jogegységi tanács álláspontja szerint itt az utóbbi esetről van szó, mert a szóbanforgó döntés sérti a St. vonatkozó rendelkezéseit és e törvény szellemét, mégpedig a következő okokból: IV. A St. 43. §-a negyedik bekezdésében — illetve minthogy e szakasz első bekezdését a Bv. 35. §-a hatályon kívül helyezte, helyesebben most már harmadik bekezdésében — előforduló azon kifejezés ugyanis, hogy az ítélet az illető lap számának elején teendő közzé, nem jelenti azt, hogy a közzétételnek „a lap első lapján" kell történnie. Ha a törvényhozásnak az lett volna az akarata, akkor akként rendelkezett volna, hogy az ítélet a lap első lapján, vagy oldalán — ha pedig ott el nem férne, folytatólag a következő lapokon vagy oldalakon — teendő közzé. Minthogy azonban a törvény csupán a lap elejéről beszél, ennek a megjelölésnek a bíró sem adhat más értelmet, mint amilyen értelme ennek a szónak a közhasználatban van. A közhasználatban pedig valamely könyvnek az eleje nem a könyv első — tehát csak egy lapját jelenti, hanem jelenti a könyv kezdetén levő lapokat, sőt nagyobb műnél esetleg a könyv első vagy második fejezetét is, — valamely hónapnak eleje nem jelenti