Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

50 Anyagi jog. hozzáfordulókkal, melyek a hazai viszonyokkal szemben azokat jóval kedvezőbb színben tüntették fel és ekként a vádlott eljárása a kivándorlásra csábítás ismérveit teljesen kimeríti. 896. szám. 1912 : LIV. Tiltott közlés vétségével anyagi halmazatban megállapítandó a t.-c. 96. §., bűncselekmény, melyet a sajtóközlemény tartalma megvalósít, ha nem Btk. 96. §. maga a tiltott közlés, azaz a tiltottan közölt irat tartalma állapít meg egyúttal más, súlyosabban büntetendő cselekményt. Anyagi halmazat forog tehát fenn, ha a tiltottan közölt irat nem is foglalja magában azt a büntetendő cselekményt, amelyet a sajtóközlemény annak inszinuál. E. H. 1927. július 27-én Bsz. 4750/1927. szám. Elnök: Szeőke István kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Kvassay Gyula kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Polgár Viktor koronaügyészi helyettes. A m. kir. Kúria tiltott közlés vétsége miatt L. I. és B. I. ellen indított bűnügyet, amelyben ab.—i büntető kir. törvényszék 1927. évi március hó 2. napján B. XXXV. 699/4—1927. szám alatt a b.—i kir. ítélőtábla pedig közvádlónak továbbá vádlottaknak és védőjüknek fellebbezésére 1927. évi május hó 19. napján B. VII. 4487/ 6—1927. szám alatt ítéletet hozott, a L. I. vádlott és L. I. meg B. I. védője részéről használt, írásban nem indokolt semmiségi panasz folytán vizsgálat alá vette és meghozta a következő ítéletet: A m. kir. Kúria a semmiségi panaszokat elutasítja, azonban mindkét alsóbíróság ítéletét a Bpn. 33. §-ának 2. bekezdéséhez képest megsemmisíti annyiban, hogy a vádlottak főbüntetését fejenként 8 (nyolc) napi fogházra, L. I. vádlott mellékbüntetését pedig 100 (egyszáz) pengő összegre szállítja le. Az alsóbírósági ítéletek egyéb rendelkezései érintetlenül maradnak. Indokolás: A másodbíróság ítélete ellen semmiségi panaszt jelentettek be a) L. I. vádlott és védője a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján, mert az e vádlott terhére megállapított cselekmény nem bűncselekmény; ugyanazon szakasz 1. c) pontja alapján, mert az absorptió mint büntethetőséget kizáró ok forog fenn, végül a Bp. 385. §. 3. pontja alapján, a Btk. 92. §-ának alkalmazása végett; — b) B. I. vádlott és védője a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján, mert absorptió esete forog fenn és így nincsen bűncselekmény, ezenfelül ugyanazon szakasz 3. pontja alapján a Btk. 92. §-ának alkalmazása végett. L. I. vádlott és védője panaszának a Bp. 385. §. 1. a) pontjára fektetett része, e vádlottnak a főtárgyaláson előterjesztett véde-