Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

Anyagi jog. 33 E. H. 1928. február 28-án B. HL 1955/1927. szám. Elnök: Magyar István kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Pazár Zoltán kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Aczél Imre koronaügyészi helyettes. A m. kir. Kúria az erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés büntette miatt vádolt B. I.-né sz. H. L., valamint az elhagyás bűntette miatt H. J.-né sz. K. L. és B. I. ellen indított bűnügyet, amelyben a gy.—i kir törvényszék 1926. évi november hó 5. napján B. 2121/35—1926. szám alatt, a gy.—i kir. ítétőtábla pedig H. J.-né vádlottnak és védőjének, valamint B. I. vádlottnak fellebbezésére 1927. évi február hó 26. napján B. 2532/39—1926. szám alatt ítéletet hozott, a H. J.-né sz. K. L. vádlott és védője részéről használt semmiségi panasz folytán vizsgálat alá vette és meghozta a következő végzést: A m. kir. Kúria a semmiségi panaszt elutasítja. indokolás:... A másodbírói ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett be H. J.-né vádlott védője — a vádlott csatlakozása mellett — a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján a bűnösség kimondása miatt. A semmiségi panasz jogi oka a kir. ítélőtáblai főtárgyaláson előterjesztett védekezés szerint az, hogy az anya férjes leányát sem ápolni nem köteles, s az nem áll többé anyja felügyelete alatt: továbbá az, hogy nem állítható, mikép a segítség nélkül szülő nő megmentése a véletlentől függ. A m. kir. Kúria a semmiségi panaszt alaptalannak találta és így a Bpn. 36. §-nak első bekezdése értelmében elutasította. Ugyanis az irányadó tényállás szerint B. I.-né vádlott 1926. évi július hó 2-án reggel közölte férjével, hogy szülési fájdalmai megkezdődtek. B. I. azt felelte a feleségének, hogy a gyermek nem tőle való s ezért a szülési költségeket sem hajlandó viselni, azután pedig feleségének állapotával nem törődve, eltávozott hazulról. B. I.-né vádlott férje bánásmódjától elkeseredve elment hazulról édesanyja házához, ott anyjának elpanaszolta helyzetét és férjének magaviseletét. Anyja, H. J.-né vádlott, hívta leányát, hogy jöjjön be a házba s ott feküdjék le, B.-né azonban elkeseredésében nem meni be a házba, hanem felment a padlásra, ott lefeküdt és 5—6 órai vajúdás után egy teljesen érett és életképes leánygyermeket szült. A gyermek megszületése után délben H. J.-né vádlott babért felment a padlásra, ekkor B. I.-né közölte vele: megszületett gyermeke s panaszkodott, hogy férje nem törődik vele. Egyúttal kért valami 3