Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

22 Anyagi jog. a tervbe vett közösülésnél erőszak is fog használtatni; mert a bekövetkezendő eseményeket ez a vádlott természetszerűen előre nem láthatta, de nem is ismerhette. De különben is, azonos szándék és egységes akaratelhatározás mellett is többség, tehát anyagi halma­zat létesül mindenkor, ha a jogsértő eredmény több bűncselekmény törvényes fogalmába beleillik a nélkül, hogy valamely tény kétszer vétetnék tényálladéki elem gyanánt. A Btk. VIII. fejezetének rendel­kezéseiből vont, a bírói gyakorlat által állandóan követett ez a jog­szabály áll akkor is, amikor a tulajdonkép célba vett, valamint az ennek a célnak elérése végett véghezvitt úgynevezett eszközcselek­mény, mindenike önálló, külön büntetőjogi ismérveket állapít meg. Pusztán e viszony alapján tehát a cél- és az eszközcselekmény ily esetben egységbe csak akkor olvasztható, ha ezt a törvény így ren­deli. Ellenkező esetben azonban ez a két cselekmény egymással anyagi halmazatban áll. Márpedig az erőszakos nemi közösülésnek nem tényálladéki eleme a nő megszerzése. Viszont a kerítésnek nem eleme, hogy a közösüléshez erőszak alkalmaztassák és annál kevésbbé eleme az, hogy a kerítő az ilyen közösülés végrehajtásánál segítő tevékeny­séggel közreműködjék, E két büntetendő cselekmény mindenikének tehát olyan tény­álladéki elemei vannak, amelyeket a törvény a másik cselekmény létrejöttéhez nem kíván meg; amelyek ép ezért egyik bűncselek­mény megbüntetésével kellően megtorolhatok nem is volnának. Ennélfogva és mert a törvény e két bűncselekményt, törvényes egységbe nem foglalta, a kir. Kúria megítélése szerint, amennyi­ben a kerítés bűntette megállapítást nyer, V. J.-né vádlottal szem­ben, miután cselekményei két önálló jogi érdeket sértettek, anyagi halmazat forog fenn. III. A kir. ítélőtábla azonban tényeket egyik büntetendő cse­lekményre sem állapított meg, mert azok a kitételek „ha való volna", „ha ennek valósága bizonyíttatnék" csak arra engednek következ­tetést, hogy a kir. ítélőtábla egy jogkérdést bírált felül, de a ténye­ket meg nem állapította. Minthogy tehát a törvény megfelelő rendelkezésének alkalma­zása olyan körülmények megállapításától függ, melyeket a kir. ítélő­tábla mellőzött, a semmiségi panasz alapos elbírálhatása végett a kir. ítélőtábla ítélete a felhívott törvényhely alapján megsemmisítendő

Next

/
Thumbnails
Contents