Büntetőjogi határozatok tára. IX. kötet (Budapest, 1929)

Anyagi jog. 11 ság teljes uralmával bírjanak s e minőségükben tett kijelentéseikéibüntetőjogi felelősségre vonhatók ne legyenek. Ennek az álláspontnak helyességét bizonyítja — a kir. törvényszék felfogása szerint — az 1872 : XXXVI. t.-c. 64. §-a, amely akként rendelkezik, hogy „aki a tanácskozás méltóságát vagy a gyűlés egyes tagjait sértő kifejezéssel él és azt rögtön vissza nem vonja: széksértési kereset alá vonható s a gyűlés által a fellebbezés kizárásával 100 frt-ig terjedhető s közigazgatási úton behajtható bírságra büntethető, fönmaradván a büntetőtörvények súlya alá eső bűntényekre nézve a rendes megtorlás joga". A kir. törvényszék álláspontja szerint e rendelkezésnek helyes értelme csak az lehet, hogy a törvényhatósági bizottsági tagnak csupán a széksértési kereset körén túlmenő bűncselekményeire tartotta fenn a rendes bűnvádi megtorlás jogát. Ellenkező magyarázat mellett a törvényhatósági bizottsági tagnak kevesebb joga és szólásszabadsága volna, mint az állam bármely más polgárának, mert a közgyűlésen elhangzott kijelentéseiért széksértési büntetéssel és ezenfelül a büntetőbíróság által való felelősségre vonással is sújtható volna, ami pedig a törvényhozásnak nem lehetett célzata. Ez az ítélet jogerőre emelkedett, annak folytán, hogy a főmagánvádló képviselője a bejelentett semmiségi panaszt visszavonta. II. A koronaügyész perorvoslata szerint a kir. törvényszéknek ez az ítélete törvénysértő s ellenkezik a Bp. 32. §-ával, amely csak az országgyűlés és delegáció tagjainak mentelmi jogát tartotta fenn, de nem rendelkezik a törvényhatósági közgyűlés tagjainak ilyen joga felől. A széksértési keresetenk csak a tanácskozás méltóságát vagy a gyűlés egyes tagjait sértő kifejezések miatt van helye, de a közgyűlésen kívül álló személyek ellen elkövetett sértés, ami a jelen bűnügynek tárgya, nem tartozik e kereset körébe. A koronaügyész véleménye szerint egyébként a törvényhatósági bizottság tagja még a széksértési kereset körébe tartozó sértéseket illetően sincs kivéve a büntetőjogi felelősség alól. III. A perorvoslat alapos. A kir. törvényszéknek az az álláspontja ugyanis, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai e minőségükben tett kijelentései-