Büntetőjogi határozatok tára. VIII. kötet (Budapest, 1928)

Anyagi jog. 57 kimondotta, — az elévülés félbeszakítása szempontjából a tettes vagy részes ellen irányulónak kell tekinteni minden olyan bírói intézkedést, vagy határozatot is, amely a vádlott ellen folyamatban lévő bűnvádi eljárás előbbre vitelét, az egyes eljárási szakok céljának minél előbbi eltérését, vagy megközelítését — akár a vádlott terhére, akár annak javára szolgáló adatok beszerzésével — célozza. Már pedig az alapperben — ahol a hatáskörükben eljárt és illetékes bíróságok részéről csak a m. kir. Kúria határozatával nyert jogerős megállapítást az, hogy a vád tárgyává tett cselekmény csak felhatalmazásra üldözhető, — a tett bírói intézkedések és hozott bírói határozatok, mint az igazság kiderítésére alkalmasak — mind a vád tárgyává tett bűncselekményre vonatkoztak, mind a a vádlott ellen folyamatban lévő bűnvádi eljárás előbbre vitelét célozták s végeredményben a vádlott ellen irányultak: tehát az elévülést félbeszakították, mert az alappernek az újított pertől való rideg eltagolására a törvényhozó az elévülés kérdésében különös jogszabályt nem állított a bíró elé. Mindezeknél fogva a sértett akkor, amikor a felhatalmazást a m. kir. Kúriának az alapperben 1925. április 21-én meghozott határozata után a kir. ügyészségnél 1925. augusztus 5-én beadta, — azt a St. 48. §-ában megjelölt elévülési határidőn belül terjesztette elő és a bíróság is ugyanezen határidőn belül intézkedett, ennélfogva a kir. ítélőtábla a törvény megsértése nélkül állapította meg, hogy a vádlottnak vád tárgyává tett cselekménye nem évült el, s hogy a vád törvényes. Alaptalan tehát a panaszoknak a Bp. 384. §. 11. és a 385. §. 1. c) pontjára alapított része. De nincs elfogadható jogalapja a panaszoknak a Bp. 385. §. 1. a) pontjára alapított részének sem. Ezeknek a panaszoknak az indoka a bejelentés szerint az, hogy a vádlott a vád tárgyává tett cikkében bűncselekményt nem valósított meg, hanem csak jogos bírálatot gyakorolt. A m. kir. Kúria ezt a jogi kérdést is felülvizsgálat tárgyává tette, mert az alapperben — a felhatalmazás hiányában észlelt bűnvádi eljárást kizáró okból való felmentés folytán — ez nem történt meg. A valónak elfogadott s e helyütt irányadó tényállás szerint a