Büntetőjogi határozatok tára. VIII. kötet (Budapest, 1928)

44 Anyagi jog. Ehhez képest a törvénynek megfelelően állapíttatott meg, hogy a sikkasztás címén vád tárgyává tett cselekmények nem bűncselekmények. 860. szám. Btk. 376. §. A Btk. 376. §-a szempontjából közömbös, hogy a vagyoni haszon szerzése — az alapbűncselekmény tettesén vagy részesén kívül — kinek a részére céloztatott, mert e törvényhely kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a vagyoni haszon célzata a bűnpártolónak magának, vagy — természetesen a pártolt tettes, részes személyén kívül álló — másnak javára szólhat. E. H. 1927. február 16-án B. III. 4596,1926. szám. Elnök: Magyar István kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Kendi Elemér kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Aczél Imre koronaügyészi helyettes. A m. kir. Kúria csalás bűntette miatt K. J. és tsai ellen indított bűnügyet, amelyben a b.—i kir. büntető törvényszék 1924. évi október hó 27. napján B. XV. 9761/101-1923. szám alatt a b.—i kir. ítélőtábla pedig a közvádlónak, továbbá D. L. és K. G. J. vádlottaknak és védőiknek fellebbezésére 1925. évi szeptember hó 11. napján 18. B. 118/116-1925. szám alatt ítéletet hozott, aK. B. J. vádlott és védője részéről használt, sa védő részéről írásban indokolt semmiségi panasz, valamint a védő által a semmiségi panasz indokainak visszautasítása miatt használt igazolási kérelem folytán vizsgálat alá vette és meghozta a következő végzést: A m. kir. Kúria az igazolási kérelmet megtagadja, a vádlott és a védő semmiségi panaszának a Bp. 384. §. 9. pontja alapján bejelentett részét visszautasítja, — egyéb részeit pedig elutasítja. Indokolás: ... A kir. ítélőtábla ítélete ellen semmiségi panaszt jelentettek be K. G. J. vádlott és védője: a Bp. 385. §.1. a) pontja alapján, mert a védelemnek a fellebbezés indokaiban kifejtett jogi álláspontja szerint a vádlott nem tudta, hogy a neki küldött pénz bűntettből ered, — továbbá a vádlottnak nem állott a szándékában a pénz biztosítása, hiszen a rendőrséghez fordult tanácsért, hogy mit tegyen a pénzzel; — továbbá mert az előny biztosításának a tettes vagy részes érdekében kell történnie, ez pedig a jelen esetben nem fordult elő, sőt arra szükség sem volt, mert K. J. és az általa elvitt pénz külföldön már biztonságban voltak;