Büntetőjogi határozatok tára. VIII. kötet (Budapest, 1928)

Anyagi jog. 9 II. A koronaügyész perorvoslata szerint ezek az ítéletek sértik a Btk. 96. és 98. §-át, amelyek szerint jelen esetben a bíróságnak összbüntetésül börtönbüntetést, illetve e helyett a Btk. 92. §-ának alkalmazásával fogházbüntetést kellett volna kiszabni. III. A perorvoslat alapos. A Btk. 96. §-ának első bekezdése szerint ugyanis: ha ugyanazon személy több büntetendő cselekményt követ el vagy ugyanazon büntetendő cselekményt több ízben követte el, az egyes cselekményekre együttvéve egy összbüntetés szabandó ki. Ezen szabály alól a Btk. 102. §-a szerint az az eset képez kivételt, amidőn a halmazatban levő cselekményekre, vagy azok egyikére a törvény fő- vagy mellékbüntetésül pénzbüntetést állapít meg. Ilyen esetben a pénzbüntetés az ezzel sújtott cselekmények mindegyikére külön állapítandó meg és ezek a pénzbüntetések sem egymással, sem az esetleg kiszabandó szabadságvesztésbüntetéssel összbüntetésbe nem foglalhatók. A jelen esetben azonban nem oly cselekményekről van szó, amelyeket a törvény pénzbüntetéssel sujt, hanem egy a törvény szerint börtönnel büntetendő lopásról és egy másik, a törvény szerint fogházzal büntetendő lopásról, tehát oly cselekményekről, amelyekre a Btk. 96. §-a értelmében együttvéve egy összbüntetés szabandó ki, még pedig a Btk. 96. §-ának második bekezdésében foglalt világos rendelkezés szerint: börtönben. Ebben az esetben tehát az alsófokú bíróságoknak tekintettel arra, hogy a Btk. 92. §-nak alkalmazását találták indokoltnak, az összbüntetést fogházban kellett volna megállapítaniok. IV. Igaz ugyan, hogy a kir. Kúria az elsőbírói ítéletben idézett s a Büntető Jog Tára LVI. kötetének 173. lapján elvi jelentőségűként közölt határozatában (1908. május 7-én 3517. sz. a.) azt mondotta ki, hogy ha a bíróság a fogházzal büntetendő két cselekmény közül az egyikre csak pénzbüntetést szab, akkor összbüntetés nem szabandó ki, a jogegységi tanács azonban már 1921. évi november hó 25. napján B. I. 4942/1921. sz. a. hozott határozatában ezzel ellenkező álláspontra helyezkedett s az ettől való eltérést ezúttal sem tartja indokoltnak. A kérdés ugyanis azon fordul meg, hogy szabadságvesztésbüntetéssel büntetendő s egymással anyagi halmazatban (Btk. 96. §.)