Büntetőjogi határozatok tára. VIII. kötet (Budapest, 1928)

Rendszeres mutató. XV szolgálat egyik ágából annak más és olyan ágába megy át, mely más felettes illetve felügyelő hatóság alá tartozik: úgy a felhatalmazás megadására az a felettes illetőleg felügyelő hatóság jogosult, melynek hatósága alá tartozott a rágalmazás vagy becsületsértés által megtámadott közhivatalnoki hivatás. (E. H. 1926. február 10-én B. I. 6063 1924. szám.) 870 szám. Bv. 17. §. A peres felek ügyében döntő, azok felett álló bíró nem ügyfél, tehát vele szemben a Bv. 17. §-ában körülírt mentességre hivatkozni nem lehet. (E. H. 1926. május 27-én. B. III. 7834 1925. szám.) 871. szám. Bv. 20., 21., Bp. 2., 42. § A Bv. 21. §-a értelmében a Bv. 20. §-a alá eső vétség miatt magánindítvány alapján, nem pedig felhatalmazásra indul meg a bűnvádi eljárás s ennek folylán ezen cselekményre vonatkozólag, nem a Bp. 2. §. harmadik bekezdésében foglalt az a szabály nyer alkalmazást, hogy a vád képviseletére kizárólag a kir. ügyészség jogosult hanem e szakasz második bekezdése, mely szerint a Bp. 42. §-ában meghatározott esetekben a kir. ügyészség helyett a sértett veheti át a vád képviseletét. A Bp. 422. §-ának utolsó bekezdése nem zárja ki azt, hogy a jogegységi tanács a törvénysértő határozatnak azt a részét, amely nem a vádlottra, hanem a sértettre sérelmes, szintén hatályon kívül helyezze. (J. E. 1926. november 19-én. B. I. 6491/1926. szám.) 872. szám. Bv. 24. §. Ha a hitelrontásnak sajtó útján két külön közleményben elkövetett vétségéről van szó, a bűncselekményeknek a folytatólagosságból támadt jogi egysége nem állapítható meg, mert a sajtóra vonatkozó anyagi jogszabály az, hogy ahány a közlemény, annyi a bűncselekmény, még ha azok egymással összefüggésben vannak vagy gondolatilag egységes cikknek folytatólagos részei is. (E. H. 1927. február 22-én. B. III. 2391/1926. szám.)