Büntetőjogi határozatok tára. VIII. kötet (Budapest, 1928)

Alaki jog. 103 hatállyal a törvény értelmében csak a vizsgálóbíró és illetve a bíróság kötelezheti s illetve hívhatja fel. Minthogy pedig az adott esetben a főmagánvádló a vizsgálati indítványát az eljárt vizsgálóbíró vonatkozó felhívásának kézhezvételétől számított nyolc napi, a bíró által kitűzött határidőn belül terjesztette elő: ennélfogva a főmagánvádló szóbanforgó indítványa ezen szempontból azon oknál fogva, mert azt a nyomozást teljesítő rendőri hatóság által arra kitűzött 8 napi határidő elmultával terjesztette elő, kifogás alá nem eshetik, az elkésettnek nem tekinthető, így a Bp. 49. §-a a főmagánvádlóval szemben már ez okból sem volt alkalmazható. Ámde a kir. Kúria megismerése szerint sehol sincs törvényes rendelkezés arra nézve, hogy a főmagánvádlót vagy általában a sértettet a vizsgálati indítvány beadására hatóságilag fel lehet vagy fel kell hívni, sőt az erre való figyelmeztetés kötelezettsége sincs törvényileg előírva. Ily hivatali kötelességet csak a vádátvételre és a vádirat beadására nézve ír elő a bűnvádi perrend 42. és illetve 276. §-a és pedig az ott megszabott jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett. Azonban a vizsgálati indítvány meg vagy meg nem tétele és annak az elévülési határidőkön (Btk. 106., St. 48. és Kbtk 32. §-a) belül mely időpontban való előterjesztése a vádló szabad, elhatározásától függ; annak nem kötelessége, hanem joga. Ez kétséget kizáróan kitűnik a Bp. 99., 101., 104. és 105. §-ainak vonatkozó rendelkezéseiből, melyek a Bp, 561. és a St. 51. §-a szerint a sajtójogban is érvényesülnek. A fennforgó esetben tehát az eljárt vizsgálóbíró a nyomozat befejezése után hozzá beérkező bűnügyet a vizsgálati indítvány beterjesztéséig, az elévülési határidőn belül csakis nyilvántartásba helyezni tartozott és a bűnvádi eljárás megszüntetését legföllebb csak a Btk. 105. §-nak 3. pontja alapján mondhatta volna ki, ha ennek törvényes feltételei fennforognának. Mindebből kétségtelenül kitűnik, hogy mind a két alsóbíróság tévedett, midőn az említett alaki okból a vádlottat a kir. törvényszék felmentette, a kir. ítélőtábla pedig a bűnvádi eljárást megszüntette. Ehhez képest, minthogy törvényes magánindítvány és törvényszerű vád is van, az alsóbírósági ítéleteket tulajdonképen a Bp.