Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

54 Anyagi jog. pedig elutasítja; ellenben a kir. főügyész semmiségi panasza folytán a kir. ítélőtábla ítéletét annyiban, amennyiben a kir. ítélőtábla a vádlott cselekményét a Btk. 336. §-ának 7. és nem a 9. pontja szerint minősítette és ezzel kapcsolatosan a büntetés kiszabására vonatkozó részében a Bp. 385. §.1. b) pontjában meghatározott semmiségi okon megsemmisít, vádlottat a Btk. 336. §-ának nem a 7., hanem a 9. pontja szerint minősülő bűntettet képező, de a Btk. 92. §-ának alkalmazásával, a Btk. 20. §-ához képest vétséggé minősülő lopás vétségében mondja ki bűnösnek, melyet a kir. ítélőtábla által megjelölt helyen, időben és körülírt módon mint közhivatalnok, közhivatalnoki jellegének felhasználásával követett el és ezért őt stb. Indokolás: A koronaügyész a kir. főügyésznek a Bp. 385. §. 1. b) pontjára alapított panaszát azzal a kijelentéssel tartotta fenn, hogy a vádlott cselekményét nem a Btk. 336. §. 9. pontja szerint is, hanem a 7 pont helyett a 9. pont szerint tartja minősítendőnek. Ilyen értelemben a panasz alapos. A kir. ítélőtábla ugyanis, ítéletének indokolásából kivehetően azért nem minősítette a vádlott cselekményét a Btk. 336. § 9. pontja alapján, mert felfogása szerint a vádlott azt nem közhivatalnoki jellegének felhasználásával követte el, amennyiben annak elkövetésekor nem volt hivatalos működésben. A törvény értelmében azonban a Btk. 336. §. 9. pontja szerint való minősítéshez az, hogy a közhivatalnok a cselekmény elkövetésekor hivatalos eljárásban legyen, nem szükséges, hanem elég az is, ha az illető, annak elkövetéséhez — jóllehet hivatalos eljáráson kívül — közhivatalnoki jellegét használta fel. A m. kir. minisztérium 1907. évi 6125. M. E. számú rendeletével kiadott vasútüzleti-rendtartás 96. §-ának d) pontja értelmében ugyanis a közönségnek egyáltalán nem, a szolgálatot nem végző vasúti alkalmazottnak viszont a pályára és a vasúti területnek a közönség használatára meg nem nyitott egyéb részeibe csak akkor szabad belépni, ha arra engedélye van. A vasúti alkalmazotti minősége folytán belépésre engedéllyel bíró vádlott tehát, aki az 1914: XVII. t.-c. 2. §-a szerint a büntetőtörvény szempontjából közhivatalnoknak tekintendő, a pályán álló kocsi ponyvájához közhivatalnoki jellegénél fogva és annak felhasználásával juthatott.