Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

50 Anyagi jog. fegyver ravaszát felhúzta, ilyen állapotban a fegyvert csövével kifelé fordítva a térdére fektette. Az ebben a tevékenységben nyilvánuló nagyfokú gondatlanság — és nem csupán a rákövetkező önkéntelen mozdulat — idézte elő a szerencsétlenséget, mert a vádlott a leírt viszonyok között előre láthatta, hogy a rohanó szekér rázása is könnyen előidézheti az úgynevezett önkéntelen mozdulatokat s ezek utján a fegyver elsülését. Az sem haladta meg a közönséges belátás körét, hogy a fegyver véletlen elsülése folytán a kiröppenő lövedék az esetleg az uton jövő-menőket eltalálhatja s bennök kárt tehet. A vádlott tehát előre látta, felismerte szándékos cselekményének akaratos magatartásának esetleg előállható eredményét. Ezt az eredményt a vádlott a valónak vett tényállás szerint nem akarta ugyan, de viszont ugyancsak a valónak vett tényállás szerint annak elkerülésére a magatartásán mitsem változtatott. Ennélfogva a vádiott büntetőjogi felelősséggel járó gondatlanságának alsóbírói megálapítása teljesen törvényes. Ezen mitsem változtat az, hogy a védelem szerint a sértett is gondatlan volt, amit — a vádlott előző lövöldözése s épen nem békés utashoz méltó magatartása után — jogilag alig lehet megállapítani; mert a vádlott büntetőjogi felelősségét nem szüntetné meg az a körülmény sem, ha az eredmény bekövetkezésére a sértett gondatlansága is közrehatott volna; sőt az sem, ha a sértett állítólagos gondatlansága nélkül a jogsértő eredmény egyáltalában nem is állott volna elő. A gondatlanságból elkövetett bűncselekményeknél ki van zárva a bünrészésség minden formája, de ki van zárva annak a jogi lehetősége is, hogy az adott esetben érvényesült egyik gondatlanság mentse a másikat. Mindenki önállóan felel a saját gondatlan cselekményéért, amely az eredménynek egyik előidéző oka gyanánt jelentkezik, stb. 788 Btk. 333. és A Btk. 333. és 365. §-ai szempontjából a sértett birtokából vagy 365. §. birlalatából kiesettnek valamely ingó dolog csak akkor tekinthető, ha a sértett azt olyan körülmények között vesztette el, hogy azt ismét birtokába vagy birlalatába venni már nem tudja azért, mert arról a helyről távozott, vagy más okból a dolgot fizikai uralma alá nem vonhatja s arra fizikai hatalmát nem tudja kiterjeszteni.