Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

48 Anyagi jog. ütköző gondatlanság által okozott emberölés vétségének tényálla­dékát, miért is őt ebben bűnösnek kimondani és bűnösségének megfelelő büntetéssel sújtani kellett stb. II. A b.—i kir. ítélőtábla mint büntető bíróság a következőleg ítélt: A kir. ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybanhagyja. Indokok: A kir. ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletében meg állapított tényállást magáévá tette. E tényállás alapján az eljárt bíróság helyesen állapította meg, hogy a szándékosságra utaló ténybeli adatok hiányában a jogos védelem fogalmilag kizártnak jelentkezik, helyesen állapította meg, hogy vádlott nagyfokú gondatlansággal járt el, s így cselekményét helyesen minősítette, stb. III. A m. kir. Kúria a szándékos emberölés bűntettével vádolt O. J. ellen a k.—i kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1920. évi dec. hó 7. napján B. 1212/23-1919. szám alatt, a b.—i kir. ítélőtábla által pedig a kir. ügyész, a vádlott és a védő felleb­bezésére 1921. évi november hó 22-én 16. B. 8675/26-1921. szám alatt elintézett bűnvádi pert a vádlott és a védő semmiségi panasza folytán vizsgálat alá vette és a következő végzést hozta: A m. kir. Kúria a semmiségi panaszokat elutasítja. Indokok: A kir. ítélőtábla ítélete ellen a vádlott csatlakozásá­val a védő a Bp. 385 §. 1. a) c) és 3. pontja alapján az írásbeli indokolás lényege szerint azért jelentett be semmiségi panaszt, mert a vádlott fegyvere annak öntudatlanul visszaható mozdulata követ­keztében sült el és ölte meg a sértettet, tehát az eredmény a vélet­lennek és nem a vádlott gondatlanságának következménye; továbbá, mert a sértettnek a gondatlanságon túl menő erőszakos fellépése és támadó magatartása volt cselekvő oka saját balesetének, ennél­fogva a passiv magatartású vádlottra nézve beszámíthatóságot kizáró ok jelentkezik és végül mert a büntetés kiszabásánál a Btk. 92. §-a tévesen nem alkalmaztatott. Minthogy azonban a tényállás szerint a sértett halála úgy következett be, hogy a vádlott fegyvere a vádlottnak tudta és aka­rata nélkül sült el, s így gondatlanságból elkövetett emberölés vétségéről van szó, amelynél a jogos védelem fogalmilag azért van kizárva, mert nincs a jogtalan támadás elhárítására szükséges

Next

/
Thumbnails
Contents