Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

Anyagi jog. 45 előszobában takaréktüzhelyet állíthasson fel és erre a tényállításra esküt tett. Igaz, hogy a per bírósága a lakás felmondást nem a lakás szerződés-ellenes használata miatt, hanem azon a kereseti jogalapon mondta ki érvényesnek, mert a vádlott fiának a lakhelyiségekre kereskedése folytatása céljából szüksége van, vádlottat pedig a szerződésellenes használatra alapított keresetével esküvel megerősített vallomása dacára is elutasította, — ez azonban vádlott bűnösségén nem változtat, mert a hamis tanuzás bűntettének megállapításánál közömbös az, hogy az esküvel megerősített vallomás az adott esetben perdöntő hatással volt-e a per kimenetelére, vagy sem, hanem a hamis tanuzás tényálladékának megállapítása szempontjából az a fontos, hogy a vallomás a per lényeges körülményére vonatkozott-e vagy sem ; már pedig a kereset jogalapjára vonatkozó, a keresetet megalapító tényállítás a per lényeges körülményére vonatkozik arra való tekintet nélkül, hogy ez a per fejleményeihez képest a per kimenetelére ügydöntő hatással volt-e vagy sem. Minthogy pedig a vádlott által felperesi minőségében tett és esküvel megerősített vallomás a fentiek szerint a kereset egyik jogalapját, a lakás szerződés ellenes használatát alátámasztó ténybeli alap megerősítését célozta, és így kétségtelenül a per lényeges körülményére vonatkozott, minthogy az alsóbbfokú bíróságok ítéleti ténymegállapítása szerint vádlottnak esküvel megerősített vallomása valótlannak bizonyult és így vádlott cselekményében az alább kifejezettek szerint a gondatlanságból elkövetett hamistanuzás tényálladéki elemei megállapíthatók: az alsóbbfokú bíróságok nem tévedtek, midőn a vádlott vádba vett cselekményét büntetendő cselekménynek minősítették. A vádlott és védője részéről bejelentett semmiségi panaszoknak a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján előterjesztett része tehát mint alaptalan a Bpn. 36. §. első bekezdése értelmében elutasítandó volt. Ellenben ugyanazon semmiségi panaszoknak a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján bejelentett része alapos. Az alsóbbfokú bíróságoknak a vádlott részéről a lakásperben tett perbeli cselekményeire, keresetének, perbeli beadványainak, és nyilatkozatainak tartalmára vonatkozó ítéleti ténymegállapításait egybevetve, a m. kir. Kúria úgy találta, hogy vádlott az alperesnek azt a ténykedését hozta fel a lakásnak szerződésellenes használata egyik 6