Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

Anyagi jog. 31 Sz . . .ról átment a T-ra, ahol a sz.—i uradalom kastélyában talált elhelyezést. Itt a vádlott a megszálló román csapatokkal, nevezetesen a tisztikarral szorosabb érintkezésbe jutott, a tisztiétkezde részére bevásárlásokat eszközölt, majd belépett a megszálló román hadsereg kötelékébe és eleinte mint altiszt teljesített ott szolgálatot, — később körülbelül július havában pedig tisztté, hadnaggyá léptettetett elő. Ezen időben a magyar állam Romániával hadiállapotban, a vádlott pedig magyar honos volt. Sch. Gy. vádlott, azon idő alatt, amíg román katonai szolgálatban állott — tehát 1919. május, június, július hónapok folyamán, több ízben bejárta a Sz. vidéki tanyákat, azon célból, hogy onnét élelmiszert harácsoljon a tisztiétkezde részére stb. II. A b.—i kir. ítélőtábla következőleg itélt: A kir. ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének ezt a részét, amely szerint vádlott ellen egyrendbeli folytatólagosan elkövetett rablás bűntette állapíttatott meg, a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjában foglalt anyagi semmiségi ok alapján megsemmisíti és a vádlott terhére a törvényszék ítéletében e részben megállapított cselekményt három rendbeli a Btk. 344. §-ába ütköző rablás bűntettének minősíti, egyébként azonban a törvényszék ítéletének többi fellebbezett részét helybenhagyja stb. III. A m. kir. Kúria hűtlenség bűntettei és személyes szadadság büntette miatt vádolt, fogva levő Sch. Gy. ellen a b.—i kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1921. évi december hó 1. napján B. V. 2549/8-1921. szám alatt, a b.—i kir. ítélőtábla által pedig a kir. ügyésznek, vádlottnak és védőjének fellebbezésére 1922. évi március hó 21-én 16. B. 627/20-1922. szám alatt elintézett bűnvádi pert a védőnek szóval bejelentett és írásban indokolt semmiségi panasza folytán vizsgálat alá vette és a következő végzést hozta: A semmiségi panasznak a Bp. 385. §. 1. c) és 2. pontjára alapított része visszautasíttatik, többi része pedig elutasíttatik. Indokok: Ami a védőnek azt az érvelését illeti, hogy a vádlott nem hütlenségi célzattal, hanem azért állott be a román hadseregbe és azért „requirált," mert a vörös uralom letörésében akart részt5*