Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

24 Anyagi jog. foglakozhatott, mert hivatalból megállapította, hogy mindkét alsóbírósági ítélet törvényszerű vád nélkül hozatott meg, sőt a vád törvényes emelhetéséhez szükséges magánindítvány is ^hiányzott. Valótény ugyanis, hogy a vádbeli sajtóközlemény kizárólag a m.—i presbitérium mint törvény által alkotott testület ellen irányult és ezt a testületet személy megnevezése nélkül hivatásának gyakorlása miatt támadta meg. Ebből pedig nyilvánvaló, hogy az adott esetben a magánindítvány megtételére, valamint a magánvád emeléséhez joga csakis annak a szervnek volt, melyet a törvény erre a célra, vagy a presbitérium képviseletére kirendelt. A presbitérium nem lévén közhivatal, hanem csak közmegbizatásban eljáró törvény által alkotott testület, a Btk. 461. §-a és illetve a Bv. 9. §-a, valamint a Bp. 2. §-nak 3. bekezdése a fennforgó esetben alkalmazást nem találhatott. Ez okból a magánindítvány és a magánvád előterjesztésére és képviseletére való jogosultság kérdése csakis az 1901. évi november hó 10. napján megnyílt országos református zsinat által alkotott I. törvénycikk alapján dönthető el. Ezen egyházi törvény 38. §-a szerint pedig a presbitériumot világi hatóságoknál a község lelkésze és illetve annak akadályoztatása esetében az esperes és a gondnok vagy főgondnok képviseli. Az adott esetben tehát csakis ezeknek volt joguk a presbitérium nevében magánindítványt tenni és a vádat képviselni. Egyes presbiteriumi tagoknak azonban a presbitérium képviseletében vagy az egész presbitériumot ért sérelem miatt fellépniök jogosultságuk nincs. Ez nyilvánvaló a Bp. 47. §-ból is, mely szerint valamely testület és illetve személyösszesség ellen elkövetett bűncselekmény megtorlását sohasem annak egyes tagjai, hanem mindenkor törvény vagy alapszabály szerinti képviselete követelheti csak. Ez annál is inkább áll, mivel ellenkező esetben annyi bűncselekmény anyagi halmazatát kellene megállapítani, a hány természetes személyből a testület, jogi személy vagy egyesület áll és illetve ahány természetes személy épen panaszt tett. így a jelen esetben az összesen 27 tagból álló presbitérium 16 tagja tett feljelentést, tehát 16' rendű rágalmazás vagy becsületsértés vétsége lenne megállapítandó, ami nemcsak súlyosabb helyzetet teremtene a vádlottal szemben, aki tulajdonképen csak egy személyt, magát a személy-