Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

Anyagi jog. 19 az elévülésnek, mint a bűnvádi. eljárás megindítását kizáró oknak fennforgását, a másodfokú ítéletet a közvádlónak alapos semmiségi panasza folytán a Bp. 385. 1. c) pontjában meghatározott semmiségi okból megsemmisíteni és tekintettel arra, hogy az elsőbíróság az ítéletben felhozott indokok alapján helyesen állapította meg a vádlott bűnösségét, az elsőbírói ítéletet hatályába visszahelyezni kellett. 778. szám. Több bűnügynek együttes tárgyalás és közös eldöntés céljából'a Btk Bp. 19. §-a értelmében való egyesítése esetén, ha az eljárásnak az Bp elévülést megszakító felfüggesztése az egyesített összes ügyekre ki nem mondatott, a bűnvádi eljárás elévülésének anyagjogi kérdése minden egyes ügyben külön vizsgálat és döntés tárgya. E. H. 1924. december hó 9-én B. I. 4437/1924. szám. Elnök: Ráth Zsigmond a m. kir. Kúria másodelnöke. Előadó: Slavek Ferenc kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Polgár Viktor koronaügyészi helyettes. I. A b.—i kir. büntető törvényszék meghozta a következő ítéletet : Dr. Sz. A. vádlott bűnös, mint a St. 33. §. szerinti szerző, az 1914: XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző és a 3. §. 1. pontja szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségében, amelyet úgy követett el, hogy stb. II. A b.—i kir. ítélőtábla következőleg ítélt: A kir. ítélőtábla: az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyja, stb. Indokok: Az elsőfokú bíróság a 10. sorsz. a. hozott végzésével ezt az ügyet az 1920. évi 11247., 12622., 1282., 12921. számú ugyanezen vádlott ellen folyó sajtó bűnügyekkel, az 1922. január 11-én tartott főtárgyaláson pedig a 12621/1920. sz. sajtó bűnüggyel a Bp. 19. §-a alapján egyesítette, azonban a 12621/1920. sz. bűnügyben a Bp. 21. §. 1. bekezdése alapján az egyesítést megszüntette s az eljárást ebben és valamennyi ügyben is külön folytatta és fejezte be. A védelem a 12621/1920. ügyben az egyesítés megszüntetését kimondó közbenszóló határozat ellen azonnal bejelentette a Bp. 384. §. 9. pontjára alapított perorvoslatát fenntartó nyilatkozatát és ezt semmiségi ok gyanánt fellebbezése alapjául is fenntartotta. A kir. ítélőtábla megítélése szerint az egyesítés megszüntetésével alaki semmiségi okot megvalósító törvénysértés nem történt,