Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

Anyagi jog. 17 történt és az elítélt sérelmére is szolgált, kellett a határozat megsemmisítésével a kir. ítélőtáblát utasítani, hogy az újraf el vétel tárgyában szabályszerűen eljárjon és határozzon. 777. szám. A Btk. 1C8. §-ának helyes értelmezése mellett az elévülés félbe- Btk. 108. §. szakítása szempontjából a tettes vagy részes ellen irányulónak kell tekinteni minden olyan bírói intézkedést vagy határozatot is, amely a terhelt ellen folyamatban levő bűnvádi eljárás előbbre vitelét, az egyes eljárási szakok céljának minél előbbi elérését vagy megközelítését — akár a vádlott terhére, akár annak javára szolgáló adatok beszerzésével — célozza. E. H. 1925. évi február hó 11-én B. I. 6062/1924. szám. Elnök: Ráth Zsigmond a m. kir. Kúria másodelnöke. Előadó : Mendelényi László kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Finkey Ferenc koronaügyészi helyettes. A m. kir. Kúria a sajtó útján elkövetett izgatás büntette miatt E. E. ellen indított bűnügyet, amelyben a p.—i kir. törvényszék 1924. évi április hó 14. napján B. 3596/18—1922. szám alatt a p.—i kir. ítélőtábla pedig a közvádlónak, továbbá a vádlottnak fellebbezésére 1924. évi október hó 14. napján B. I. 1402/21 — 1924. szám alatt ítéletet hozott, a közvádló részéről használt és a koronaügyész által fenntartott semmiségi panasz folytán vizsgálat alá vette és meghozta a következő ítéletet: A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét a Bp. 385. §. 1. c) pontjában meghatározott semmiségi okból a Bpn. 33. §. első bekezdése alapján megsemmisíti és a kir. törvényszék ítéletét hatályába visszahelyezi. Indokolás: A kir. ítélőtábla elévülés okából azért hozott felmentő ítéletet, mert a vádlottnak 1922. évi november hó 23-án a vizsgálóbíró által történt kihallgatásától 1924. évi január hó 6-ig, vagyis a vizsgálat befejezése napjáig a 6 hónapi elévülés félbeszakítására alkalmas bírói intézkedés nem tétetett. A kir. ítélőtábla álláspontja szerint ugyanis a vizsgálóbírónak a fenti idő alatt az eljáráshoz szükséges iratoknak beszerzése iránt tett intézkedései azért nem alkalmasak az elévülésnek félbeszakítására, (Btk. 108. §.) mert azok nem a vádlott ellen, hanem annak érdekében, az ő javára irányultak. Ez az álláspont téves. A Bp. 108. §-ának helyes értelmezése mellett — amint ezt a kir. Kúria 4078/B. 1888. számú elvi határozatában (B. H. T. IV.