Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

Rendszeres mutató. XXI. és képviselője is nyilatkoztak a tárgyaláson, nem hivatkozhatik a St. 44. §-ában biztosított mentességre. (E. H. 1924. május 6-án B. I. 934/1924. szám.) 808. szám. 48. §. Btk. 106. §. A St. 48. §-ában meghatározott 6 hónapi elévülési határidő nem csupán a bűnvádi eljárás megindítására vonatkozik, hanem az eljárás további folyamán is nem a Btk. 106. §-ának végbekezdésében meghatározott 3 évi elévülési határidő, hanem a St. 48. §-ában meghatározott határidő az irányadó, mert a St. 48. §-ában előírt elévülési idő absolut és általános érvényű a sajtóper minden.szakában. A vádlottnak elévülés okából történt felmentése esetén a bűnössége egyidejű indokolásának nincs helye. (E. H. 1922. június 13-án B. I. 1631/1922. szám.) 809. szám. 53., 54. §§. Bv. 16. §. A valóság bizonyítása s ennek kiegészítése iránt tett indítvány a fellebbezési tárgyaláson csak a Bp. 384. §. 9. pontja alapján használt fellebbezés keretén belül jöhet szóba. (E. H. 1923. június 26-án B. I. 2043/1923; szám.) 810. szám. 56. §. 1 bek.. 35. §. Bp. 572. §. 1 bek. Ha a szerkesztő a vádirat elleni kifogások beadását követő perszakban nevezi meg az inkriminált sajtóközlemény szerzőjét, úgy a szerkesztő által megnevezett szerző bűnössége még akkor sem állapítható meg, ha a szerzőséget beismeri. (E. H. 1924. június 17-én B. I. 475/1924. szám.) 1914 :XLI. t.-c. a becsületvédelméről. (Bv.) 811. szám. 1, 13, 15. és 16. §§. ABv. 1. §-ában meghatározott rágalmazás vétségének a valótlanság nem eleme. Bűnösnek mondható ki a rágalmazás vétségében az is, aki valót írt, ha a valóság bizonyítását a törvény kizárja (15. §.) vagy ha a vádlott a 13. §-ban kapott jogával törvény előírta időben és feltételek között nem él, vagyis a bizonyítást nem