Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

Anyagi jog. 107 bármelyike is a sajtótermék keretén kivül utóbb valósult volna meg, magával a sajtótermék közzétételével jött létre, mert ily esetben kétségtelen, hogy ama bűncselekménynek tényálladékát a sajtótermék tartalma magában foglalja. Az 1921 : III. t.-c. 7. §-ának első bekezdésébe ütköző vétség szempontjából vizsgálva a kérdést ezen vétség törvénybeli meghatározásából világos, hogy e vétség tényálladékához valamely ténynek állítása vagy terjesztése szükséges, ennek a ténynek a magyar állam vagy a magyar nemzet megbecsülésének csorbítására vagy hitelének sértésére alkalmasnak s egyszersmind valótlannak kell lennie és pedig valótlannak kell lennie az állítás vagy terjesztés "idejében, mert e lényeges tényálladéki elem nélkül ennek a vétségnek tényálladéka nem valósulhat meg. Amint tehát a bíróság megállapítja, hogy a vádlott sajtótermékben olyan valótlan tényt állított vagy terjesztett, mely alkalmas arra, hogy a magyar állam vagy a magyar nemzet megbecsülését csorbítsa vagy hitelét sértse, nem csupán azt állapítja meg, hogy vádlott az 1921 : III. t.-c. 7. §-ának első bekezdésében meghatározott vétséget elkövette, hanem azt is, hogy ennek a vádlott által elkövetett s a sajtótermék közzétételével már be is végzett vétségnek összes tényálladéki ismérve, tehát a ténynek az állítás vagy terjesztés idején volt valótlansága is benne foglaltatik a sajtótermék tartalmában, mert hiszen e ténynek az elkövetés idején fennforgott valótlansága, mint lényeges tényálladéki ismérv nélkül annak a vétségnek tényálladékát meg sem lehetne állapítani. A m. kir. Kúria B. II. 368/14-1924 számú határozatának fenntebb ismertetett indokolása helyesen fejti ki, hogy annak a kérdésnek eldöntésénél, vájjon a sajtótermék tartalma az állított vagy terjesztett tény valótlanságát, mint lényeges tényálladéki ismérvet magában foglalja-e, teljesen közömbös az a körölmény, hogy a bíróság ama tény valótlanságát, milyen bizonyítékok alapján állapította meg. A lényeg ugyanis ebben a kérdésben csakis az, hogy az állított, vagy terjesztett tény már a cselekmény elkövetésekor valótlan volt, mert már akkor is valótlannak kellett lennie, hogy a szóbanforgó vétség tényálladéka létrejöhessen. Ha pedig a bíróság ezt megállapítja, akkor annak a sajtóterméknek, mely nek tartalma a tény állítását vagy terjesztését magában foglalja, a tény valótlanságát is .magában kell foglalnia, mert különben