Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

Anyagi jog. 99 800. szám. A magyar St. csak a magyar sajtószabadságot védi. A St. elévü- St lési szabályai idegen állam sajtójára s ennek munkásaira nem terjednek ki. ^!g Az élőszóval való állítás vagy terjesztés akkor sem sajtódeliktum, ' • ha az állított vagy terjesztett eseteket más harmadik személy nyomtatvány útján közzéteszi. E. H. 1922. december 12-én B. I. 6763 1922. szám. Elnök : Ráth Zzigmond, a m. kir. Kúria másodelnöke. Előadó : Magyar István kir. kúriai bíró. Koronaügyészség : Szeöke István koronaügyészi helyettes. A m. kir. Kúria a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség miatt fogvalevő G. A. ellen indított bűnügyet, amelyben a gy.—i kir. törvényszék 1922. évi április hó 19. napján B. 714/1922-7. szám alatt, agy.—i kir. ítélőtábla pedig a vádlottnak és a védőnek fellebbezésére 1922. évi október hó 5napján B. 1217/1922-10. szám alatt ítéletet hozott, a vádlottnak és a védőnek részéről használt írásban is indokolt semmiségi panasz folytán vizsgálat alá vett és meghozta a következő végzést: A kir. Kúria a semmiségi panaszokat elutasítja. Indokok: Az alsóbíróságok az 1921 : III. t.-c. 7. §-ában meghatározott, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétséggel vádolt, fogvalevő G. A. terhére lényegében azt a tényállást fogadták el valónak, hogy a vádlott az internáltatás félelmétől hajtva 1921. évi június havában B.-be szökött, ott a magyar állam és nemzet ellenségeivel érintkezésbe lépve, azoknak pénzért hazájára vonatkozóan olyan valótlan adatokat szolgáltatott — tehát olyan tényeket állított és terjesztett, — amelyekkel az adatokat felhasználó ellenségeink a Gy. és K. — megyei közviszonyokat a külföld előtt gyűlöletes szíribe állították. E beállítás szerint a magyar nemzeti hadsereg tisztjei és katonái az emberek tömegesen gyilkolják, a polgárokat büntetlenül zsarolják, károsítják s azután a katonai parancsnokság és egyes közéletű kiválóságok az ily merényletek miatt folyó eljárás elsimítását keresztül viszik, mert az illetékes közigazgatási hatóságok az eljárást törvényellenére megszüntetik és más jogellenességeket is követnek el. * E valótlan tények állítása és terjesztése az alsóbíróságok jogi megállapítása szerint kimeríti az 1921 : III. t.-c. 7. §-ánakelső bekezdésében meghatározott vétséget, amelyben a vádlottat bűnösnek is mondották ki. A valónak elfogadott tényállással szemben a vádlott