Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

82 Anyagi jog. Ha a trónjától megfosztott király ellen, avagy a meghalt királyok emléke ellen az ő törvényes uralkodásuk idejével és tényeivel vonatkozásban a detronizáló törvény (1923: XLVII. t.-c.) hatályba lépése után követtetett is el olyan cselekmény, mely a hatályban levő törvények szerint a király sérelmére elkövethető valamely bűncselekmény tényálladékát kimeríti, annak büntethetőségét a detronizáló törvény meg nem szünteti. E. H. 1923. március 4-én B. I. 6520/1924 szám. Elnök: Ráth Zsigmond' a m. kir. Kúria másodelnöke. Előadó: Mendelényi László kir. kúriai bíró* Koronaügyészség: Finkey Ferenc koronaügyészi helyettes. I. A b.—i kir. büntető törvényszék következőképen ítélt: A kir. törvényszék bűnösnek mondja ki dr. K. G. b.—i lakost a Bv. 22. §-a alá eső két vétségben, mint a St. 33 §-a 1. bek. szerint való szerzőt azért, mert I. F. J. és IV. K. meghalt királyok emlékét sajtó útján meggyalázta a B.-en 1923. évben megjelent. „Az utolsó koronás Habsburg és a monarchia szétporlasztása" c. röpiratnak következő kitételével: „I. F. J. a rideg önzés és a megközelíthetetlenül mogorva önmagát túléltség volt" — „neki mindegy volt, mennyi ember vérzik el, minél több annál jobb" IV. K. határtalanul ingatag, gyönge ember volt, akit a hosszúhaj—rövid ész vezetett, kétszínű volt, aki becsületszavát megszegve szökött meg Svájcból. Ezért a Bv. 22. és 4. §. 2 bek., valamint a 6050/1923. M. E. sz. rend. 5. §-a alapján a Btk. 92. §-a és 102. §-ának alkalmazásával stb. ítéli. Indokok: A vádlott dr. K. G. azt adta elő, hogy 1923. év augusztus havában valaki átadott neki egy gépírásos dolgozatot reábízván, hogy azt belátás szerint bocsása közre. Ő meglévén győződve a dolgozatban foglaltak valóságáról, azt saját módosításával és kiegészítéseivel ellátva teljesen önállóan kinyomatta és 1923. év szeptember havában terjeszteni kezte. így jött létre „Az utolsó Koronás Hasburg és a monarchia szétporlasztása" fölírású röpirat, melynek tartalmáért a felelősséget minden irányban elvállalja. Érdemben az a védekezése, hogy történelmi személyekről való dolgokat mondott el. A volt királyok személyében a királyi ház tagjait nem sérthette meg, mert az 1921 : XLVII. t.-c. rendelkezései következtében Magyarországnak királyi háza nincs. így ő e röpirat közrebocsájtásával bűncselekményt nem követhetett el. I. A kir. ügyész I. F. J. és IV. K. király megsértése miatt a