Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

Rendszeres mutató. LXI A főténykérdés rendszerint a vád szerint szerkesztendő. A főténykérdésbe több vádlott bűnösségével kapcsolatos tényelemeket halmozni, összekeverni nem szabad. (E. H. 1916. december 20-án B. IV. 6101/1916. szám.) 756. szám. 9. §. A valóság bizonyításánál minden tényállításra nézve külön kérdés teendő fel és pedig a felek indítványa nélkül is hivatalból: e nélkül az a jogkérdés, vájjon a valóság bizonyíttatott — vagy nem, — felül nem vizsgálható. (E. H. 1917. április 24-én B. I. 7731/1916. szám.) 757. szám. 9. §. 1. bek. és 10. §. 2. bek. Szándékos emberölés bűntettének vádja esetében az erős felindulásról szóló kisegítő (mellék) jogkérdés nem foglalható bele a főjogkérdésbe. A kérdésösszefoglalást a törvény kizáróan a ténykérdésre korlátozza. (E. H. 1918. évi június 11-én B. IV. 2485/1918. szám.) 758. szám. 29. §. 6. p. Az esküdtek határozata nem tartalmaz ellenmondást, midőn a ténykérdést igenlően, a jogkérdést pedig nemlegesen döntikel. (E. H. 1916. évi február 1-énB. II. 9314/1915. szám.) 759. szám. 29. §. 6. p. A valóság bizonyításának elrendelése esetében a főténykérdés után a valóság bizonyítottságára vonatkozó mellékténykérdéseket, ezeket követőleg a főjogkérdést, végül a valóság bizonyítottságára vonatkozó mellékjogkérdést kell az esküdtek döntése alá bocsátani. (E. H. 1918. évi június 4-én B. I. 1794/1918. szám.) A m. kir. igazságügyminiszternek 9550/1915. I. M. E. sz. rendelete, a gyorsított bűnvádi eljárás módosított és kiegészített szabályainak megállapítása tárgyában. 760. szám. A rögtönítélőbíróság előtti eljárásban a Btk. 92. §-a