Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

L Rendszeres mutató. pontja alá esik. (E. H. 1921 június 21. B. II. 1713/1921. szám.) 708. szám. J. §. 4. p. kz a kereskedő, aki a kereskedése rendes forgalmát meghaladó mennyiségű árut szerez be, nem szolgálja a tisztességes kereskedelem céljait, hanem azt a célt, hogy az árufelhalmozás folytán a kereslet és kínálat között kívánatos egyensúlyt megzavaró áruszükség álljon be. Az ilyen tevékenység alkalmas az árdrágításra és kimeríti az üzérkedés fogalmát. 1921. június 27. B. II. 1779/1921. szám.) 709. szám. 1. §. 4. p. A közszükségleti cikkel árdrágításra alkalmas módon való üzérkedés a cselekmény természete szerint aljas indokból elkövetett cselekménynek tekintendő, ennek folytán az 1920. XV. t.-c. 1. §. 4. pontjába ütköző vétség miatt kiszabott büntetés a Bn. 2. §. 3. pontja szerint nem függeszthető fel. (E. H. 1921. szeptember 14-én B. II. 2440/1921. szám.) 710. szám. 1. §. 6. p. A szabadforgalom korlátozásánál a jogilag védett érdek az, hogy az állam polgárai azokhoz a közszükségleti cikkekhez, amelyeknek forgalma korlátozva van, aránylagosan és így igazságos elosztás szerint hozzájuttassanak; a kiviteli tilalommal pedig a közület jogi érdeke az, hogy a meglevő árucikkek a lakosság részére megőriztessenek s hogy a lelkiismeretlen spekuláció ne szállítsa ki azokat önző érdekből az ország határán túl. Az árucsempészetnek tehát nem föltétele az, hogy a kiviteli tilalmon felül a közszükségleti cikkeknek belföldi forgalma is korlátozva legyen. A csempészet büntetőjogi értékelésénél egyedül az döntő, hogy a tilalom ellenére kivitt árú közszükségleti cikk-e s hogy a kivitel nyerészkedési célból történt-e. Igenlő esetben az 1920: XV. t.-c. 1. §. 6. pontja alkalmazandó, a kivitel egyéb eseteiben pedig esetleg jövedéki kihágás forog fenn. (E. H. 1921. május 31-én B. II. 1371/1921. szám.)