Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

Rendszeres mutató. XLIII nalán álló ember az élet rendes körülményei között, tekintet nélkül társadalmi állására, műveltségére s vagyoni viszonyaira, használhat, sőt amelyet az életszükségletek észszerű és célszerű kielégítése végett rendszeresen vagy időnkint kell is használnia. — közszükségleti cikk. A házi mérleg közszükségleti cikk. (E. H. 1921. évi február hó 8-án B. II. 2/1921. szám.) 686. szám. 1. §. A szesz, mint a gazdasági életben s a háztartásokban is általában sűrűn használt szer, tekintettel rendeltetésére és használati módjaira s különösen a mai megélhetési viszonyokra is — közszükségleti cikk. (E. H. 1921. évi március hó 15-én B. II. 245/1921. szám.) 687. szám. 1. §. Az 1920: XV. t.-c-ben említett közszükséglet fogalma alatt nemcsak az egyes fizikai alanyoknak, hanem azok jogilag szervezett egészének, az államnak szükségleteit is kell érteni. Minthogy az államnak hitele és teljesítőképessége szempontjából különösen a történelemnek most folyó korszakában nélkülözhetetlen szüksége van az aranyra, nyilvánvaló, hogy az arany közszükségleti cikk és hogy az országból kicsempészése — tekintettel a vonatkozó kiviteli tilalomra — az 1920. évi XV. t.-c. 1. §. 6. pontja alá esik. (E. H. 1921. április évi hó 12-én B. II. 518/1921. szám.) 688. szám. 7.. §. Az arany- és ezüstérmek országunkban a mai viszonyok között csak formailag, kiállításuk és alakjuknál fogva tűnnek fel pénz gyanánt, lényegileg azonban nem értékmérői az áruknak, hanem ritka és értékes áruk, amelyek belső tartalmuknál és becsüknél fogva tudományos kísérleti, ipari és technikai célokra használtatnak fel s így közszükségleti cikkek. Aki tehát nagy tömegben és nagy összegekért vásárol és ad el ezüstérmeket abból a célból, hogy a kereslet és kínálat között az ezüst hiánya miatt megzavart viszonyt a