Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

XL Rendszeres mutató. 670. szám. 4. §. 2. bek. és 6. §. 2. bek. A bántalmazás okozta testi sértés anyagi halmazatban van az 1914 : XL. t.-c. 4. §. 2. bekezdése szerinti vétséggel. Felfegyverkezve követi el a hatóság elleni erőszakot az, aki az erőszakoskodás végett támadó eszközt vesz magához. (E. H. 1919. évi január hó 9-én B. I. 5309/1918. szám.) A felhatalmazás a bűnvádi eljárásnak nem valamely személy ellen, hanem a bűncselekmény miatt való megindításához szükséges. Ez okból közömbös, vájjon az illető személyek a felhatalmazásban meg vannak-e nevezve. E. H. 1915. évi szeptember hó 7-én B. I. 5337/1915. szám.) 672. szám. /., 2. és 16. §. A jóhiszeműség nem mentesít, A törvény csakis a valóság bizonyítása esetére zárja ki a rágalmazás vagy becsületsértés megállapítását. (E. H. 1916. évi február hó 15-én B. I. 10124/1915. szám.) 673. szám. 1. és 16. §. A rágalmazás vétségének nem tényálladéki eleme a valótlanság. Az állított tény valóságának bebizonyítása csak azokban az esetekben zárja ki a rágalmazás megállapíthatását, amelyekben a valóság bebizonyításának a törvény szerint helye van. (E. H. 1917. évi december hó 4. B. I. 2162/1917. szám.) 674. szám. 8. és 9. §. A három hónapon túl megadott felhatalmazás nem tekinthető elkésetten megadottnak, mert a felhatalmazás megadása — a magánindítványtól eltérőleg— a három hnvi határidőhöz kötve nincs. (E. H. 1916. évi augusztus hó 29-én B. I. 1835/1916. szám.) 1914:XLI. t.-c. a becsület védelméről. 671. szám. 1., 2. és 9. §.