Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

44 Anyagi jog. esetleg a foglyok egész tömegének megszöktetése is beleférjen a „valamely fogoly" zárt egységű fogalmába. Továbbá a bűntettnek a „segélyt nyújt" fogalmában kifejezésre juttatott elkövetési cselekménye is tárgyilag két különböző egyénen külön-külön megvalósítva sem természetileg sem jogilag nem alkalmas arra, hogy egységbe follyék össze. A törvény idézett helye pedig ily egységet nem alkotott. A Btk. 447. §-a tehát a benne jogilag védett érdeket minden egyes fogolyszöktetés esetében külön-külön oltalom alá vette és nem engedi meg azt a tág jogi értelmezést, hogy a védett érdek akármilyen sokszoros megsértése esetében is csak egyszeri oltalomban részesül, mert akkor a megosztás által hatályában megcsökkent védelem a védett érdek jelentőségével kiegyenlíthetetlen ellentétben jutna, ami — hogy az említett törvényreridelkezés célja volna — kizártnak vehető. A Hvm. 11. §-a által fokozottabban védett fegyveres erő érdeke szintén azt kívánja, hogy minden egyes fogoly szöktetésnél külön-külön megvédessék, mert az egyes szökevény hadifoglyok is célt érve egyénenként önállóan okozhatnak ezen egyik legfőbb érdekünknek lényeges sérelmet. Mindezeken felül az a kijelentés, hogy az azonos jogi érdek többszörös megsértése is csak bűncselekmény egységet létesít, az általános büntető jogi elveknek épen úgy nem felel meg, mint ahogy ellenkezik a Btk. általános részében foglalt rendelkezésekkel. Ezen utóbbiak között a 96. §. akként rendelkezik, hogy nem egyszeri, hanem összbüntetés szabandó ki akkor, ha ugyanazon személy ugyanazon büntetendő cselekményt több izben követi el, ami az általános büntetőjogi elvekkel összhangban az ugyanazon védett jogi érdek többszöri megsértését, bűncselekmény többséget és nem egységet jelent 597. szám. k 96. és A Btk. 97. §-a alkalmazandó akkor is, ha egy vétség egy vagy 97. §. több kihágással kerül anyagi halmazatba, azonban ily esetben az összbüntetés tartama nem haladhatja meg, sőt el sem érheti az egyes bűncselekményekre a törvény által kiszabott büntetések összeadott időtartamát. J. E. 1920. évi március hó 23-án B. I. 560/1920. szám. Elnök : Ráth Zsigmond a m. kir. Kúria másodelnöke. Előadó: Magyar István kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Szeőke István koronaügyészi helyettes.