Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

Anyagi jog. 41 tévedett azonban és a Bp. 385. §. 1. b) pontjában foglalt semmiségi okot idézte elő azzal, hogy vádlottat kétrendbeli a Btk. 333. §-ba ütköző, a 336. §. 7. pontja szerint minősülő lopás bűntettében, mint a Btk. 69. §. 1. pontja szerinti felbujtót mondotta ki bűnösnek, ezért tehát az elsőbíróság ítéletének a minősítésre és ezzel kapcsolatban a büntetés kiszabására vonatkozó részét a kir. ítélőtábla a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján megsemmisítette, vádlottnak tettét a Btk. 370. §. első bekezdésében meghatározott orgazdaság bűntettének minősítette ... III. A kir. Kúria lopás büntette miatt vádolt 0. P. ellen a p.—i kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1915. évi november hó 16-án 2329/1915. B. sz. alatt, a p.—i kir. ítélőtábla által pedig a kir. ügyésznek, valamint a vádlottnak és védőjének fellebbezésére 1916. évi február hó 14-én 2187/1915. B. szám alatt elintézett bűnvádi pert a kir. főügyésznek, valamint vádlott védőjének és pedig az utóbbinak írásban is indokolt semmiségi panasza folytán vizsgálat alá vévén, következő ítéletet hozott: ... A kir. főügyész semmiségi panasza alaposnak találtatván, a másodbíróság ítéletének a vádlott cselekményét minősítő és ennek folytán főbüntetését megállapító része a Bp. 385. §. 1. b) pontjában foglalt semmiségi okból megsemmisíttetik, a vádlott 2 rendbeli a Btk. 370. §-ába ütköző és annak első bekezdése szerint minősülő orgazdaság bűntettében mondatik ki bűnösnek ... Indokok: A másodbíróság ítélete ellen a kir. főügyész a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján azért jelentett be semmiségi panaszt, mert a vádlott cselekménye az .elsőbíróság ítéletétől eltérően csak egyrendbeli cselekménynek minősíttetett ... A kir. főügyész semmiségi panasza alapos. Ugyanis a másodbíróság valónak azt fogadta el, hogy T. M. 1914. évi június hó 10-én 100 koronát és 1914. évi augusztus hó 24-én 30 koronát tulajdonított el gazdája kárára és hogy jóllehet T. M. ennek a pénznek szerzési módját a vádlottal közölte, ez azt T. M.-tól elfogadta. A vádlott által megszerzett pénz tehát két különböző időpontban végrehajtott lopás büntette útján jutván T. M. birtokába, a vádlott ezt a pénzt nevezettől ugyancsak két külön időpontban szerezte meg, vagyis két lopás bűntettéből kifolyólag követte el az orgazdasági cselekményt s e szerint tehát egymástól különálló két