Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

Anyagi jog. 29 A m. kir. Kúria a büntető jogegységi tanácsának felfogása szerint helyes az a vélemény, mely az ítélet meghozatala előtt kiállott előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság beszámítására, vagy be nem számítására s a beszámítás módozataira vonatkozó kötelező jogszabályok mellőzéséből, vagy téves alkalmazásából eredő törvénysértést egyéb feltételeinek fennforgása mellett, a Bp. 385. §.ának 2. pontjában meghatározott anyagi semmiségi ok keretébe illeszti. Igaz ugyan, hogy a Bp. 385. §-ának 2. pontja nem tartalmaz olyan kijelentést, mely az előzetes letartóztatás és a vizsgálati fogság törvényellenes beszámításáról, vagy be nem számításáról szólna, hanem szószerinti szövege szerint azt nyilvánítja anyagi semmiségi oknak, ha a bíróság a büntetés kiszabásánál a törvényben megállapított büntetési tételeket vagy az ezeknek megengedett enyhítésénél, átváltoztatásánál vagy súlyosbításánál a törvényben vont határokat nem tartotta meg. A törvényben foglalt ez a meghatározás tehát, annak mélyrehatóbb értelmezése nélkül, azt a látszatot keltheti, mintha a törvényhozó e jogszabály megalkotásánál csak a büntetéseknek nemeire, ezeknek általános és az egyes cselekményekre alkalmazható legalacsonyabb és legmagasabb mértékére, annak az enyhítések és súlyosítások által át nem léphető legalsóbb és legfelsőbb határaira, a kísérlet, a bünrészesség; a bűnhalmazat büntetésének törvény által szabályozott legenyhébb és legsúlyosabb fokaira, az ezekkel összefüggő és rokontermészetű szabályok megtartására gondolt volna; ámde az erre a látszatra alapított felfogás a Bp. 385. §.-a 2. pontjának keretét indokolatlanul megszükítené, ezzel a feleket megillető lényeges jogok esetleges megsértésének perrendszerű orvoslását tenné lehetetlené, ami a törvénynek nem célja. A Bp. 385. §.-ának 2. pontja ugyanis a feleknek abban a tekintetben kiván módot adni a jogorvoslatra, hogy az anyagi törvénynek a büntetésre vonatkozó összes rendelkezései helyesen alkalmaztassanak s az anyagi törvény minden idevágó szabályának figyelembe vételével törvényes büntetés szabatván ki, a vádlottat a bűnösségével arányos megtorlás érje. A törvényesség körébe tartozik azonban az is, hogy ami az előzetes letartóztatásból vagy a vizsgálati fogságból a büntetésbe, beszámítandó, az beszámíttassék, amit ebből levonni nem szabad az le ne vonassék, mert ellenkező esetben a bíró által kiszabott büntetés nem lesz törvényesnek mondható. 7*