Büntetőjogi határozatok tára. V. kötet (Budapest, 1915)

317., 5/<P. A /p. $. 5/p. szám. 67 ütköző súlyos testi sértés vétségeért hat (6) hónapi fogházra és behajthatlanság esetén további két (2) napi fogházra átváltoztatandó húsz (20) korona pénzbüntetésre ítéltetvén el, a vádlott felebbezésére felülvizsgált ezt az Ítéletet a m—i kir. törvényszék 1910. évi szeptember hó 10-én 7972. szám alatt kelt jogerős másodfokú ítéletével helybenhagyta és ifj. G. D. a hat havi fogházbüntetést a ny—i kir. járásbíróság fogházában 1910. évi november hó 21-én megkezdte; a 20 (húsz) korona pénzbüntetést pedig a nevezett kir. járásbíróságnál ugyancsak november hó 21-én lefizette. A ny—i kir. járásbíróság a fentiek szerint különböző jogerős ítéletekkel több szabadságvesztés-büntetésre elítélt ifj. G. D. összbüntetésének meghatározása céljából a kir. ügyész, illetve az ügyészségi megbízott indítványára 1911. évi március hó 18-án tárgyalást tartott és az ennek alapján 1911. B. 186 4. szám alatt hozott, a felek megnyugvása folytán nyomban jogerőssé vált ítéletével a fent részletezett ügyekben hozott ítéleteknek úgy a szabadságvesztés-büntetések, valamint a pénzbüntetések kiszabásáról rendelkező részeit hatályon kívül helyezte és ifj. G. D. összbüntetését, hivatkozással a Btk. 104. 96. és 97. §-ára, 19Í0. évi november hó 21-étől számítandó hét (7) havi és 15 napi fogházban, valamint behajthatlanság esetén két (2) napi fogházra átváltoztatandó húsz (20) korona pénzbüntetésben állapította meg. A kir. járásbíróság eljárását a Bp. 517. és 518. §§-aira alapította és azzal indokolta, hogy a súlyosabb büntetést a kir. járásbíróság ítélete mondotta ki. Ezzel az eljárással a kir. járásbíróság a törvényt megsértette. A Btk. 98. §-a bűnhalmazat esetére, vagyis arra az esetre, ha ugyanazon személy több büntetendő cselekményt, vagy ugyanazon büntetendő cselekményt több ízben követte el, az egyes cselekményekre együttvéve összbüntetés kiszabását rendeli. Ennek a szabálynak gyakorlati alkalmazhatása szempontjából kimondja a Bp. 19. S-a, hogy alanyi összefüggés esetében, vagyis akkor, ha ugyanazt az egyént több bűncselekmény terheli, a külön folytatott ügyek rendszerint egyesítendők s azokban lehetőleg együttes ítélet hozandó és megállapítja egyúttal, 5*