Büntetőjogi határozatok tára. V. kötet (Budapest, 1915)

5<> 513. szám. l&Si: XIV. t.-c Igaz ugyan, hogy a jogtalan legeltetés a Btk. 421. £-a alá eső vagyonrongálás vétségeként csak akkor büntethető, ha az szándékosan történt, mert a Btk. idézett £-a szerint az ott körül­írt vétség egyik lényeges alkatelemét a cselekmény szándékos­sága képezi; ebből azonban korántsem következik, hogy a jog­talan legeltetés, ha az okozott kár a 60 koronát meghaladja, az erdőtörvény 100. §-ának világos rendelkezése ellenére, büntetlen maradjon azért, mert gondatlanságból történt. A törvényhozóról nem is tételezhető fel, hogy ugyanakkor, midőn a gondatlanság­ból elkövetett jogtalan legeltetést büntetendőnek mondja, habár az okozott kár 60 koronát nem halad túl, a cselekményt büntet­lenül akarta volna hagyni abban az esetben, ha a kár az említett összegnél nagyobb. Ezekből folyik, hogy a jogtalan legeltetés, ha az okozott kár 60 koronát meghalad és a Btk. 421. §-ában meghatározott vagyonrongálás tényálladékához megkívánt szándékosság nem állapítható meg, a bíróság által, ha nem is vagyonrongálás vét­ségeként, de mint az erdőtörvény 100. §-a alá eső erdei kihágás bírálandó el; hogy tehát vádlott a jelen esetben a törvényszék ítéletében felhozott indokból csak a törvény megsértésével volt felmenthető. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak fel­ismerni és a törvénysértést megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve nem bír hatállyal, a Bp. 442. §-ának utolsó bekezdésén alapul. 1881: 513. szám. XIV. t.-c. II. és Az 1881. évi XIV. t.-c. alapján folytatott zálogkölcsönügyletek 23. §• után az idézett törvénycikk 11. § a szerint járó, a kölcsönösszeg szá­zalékában kifejezett zálogkölcsöndíj egy hónapnál hosszabb időre történt elzálogosításánál csak az egy hónap után a zálog tényleges kiváltásáig lejárt napokra szedhető; ha a zálogkölcsöndíj a jelzett­nél hosszabb időre előre levonatott, a túlfizetett összeg a fél részére visszatérítendő. E szabálynak a megszegése az 1881: XIV- t.-c. 23. §-a alá eső kihágás tényálladékát megállapítja. J. E. 1911. évi december hó 19-én 8356 B. 911. sz. Elnök: Vavrik Béla, a kir. •Kúria másodelnöke. Előadó: Szegheő Ignác kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Ligetkúthy Iván koronaügyészi helyettes.

Next

/
Thumbnails
Contents