Büntetőjogi határozatok tára. V. kötet (Budapest, 1915)

3§ 5«5- szám. Btk.. Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján élt semmisségi panasszal azért,, mert a Btk. 386. §-ában meghatározott csalás tényálladékához nem szükséges, hogy az adós magának vagyoni hasznot szerezzen, hanem elegendő, ha egyik hitelezőjét, bár saját haszna nélkül megkárosítja. A kir. ítélőtábla által valóknak elfogadott tények szerint vádlott a sértett részére 1911. április 27-én 793 korona 87 fillér tőke s járulékainak megfizetésében marasztaltatott; május elején a száz koronát meghaladó üzleti árúit és állványait egy másik hitelezőjének, D. M. és fia cégnek 303 korona 35 fillér számlakövetelésére fizetés gyanánt átengedte, s midőn sértett május 13-án vádlott ellen a kielégítési végrehajtást foganatosítani megkísérelte, fedezetet nem talált. E tényállás mellett az elsőfokú bíróság bűnösségét megállapító ítéletének megsemmisítésével a kir. ítélőtábla vádlottat a Btk. 386. $-ába ütköző csalás bűntettének vádja alól azért mentette fel, mert ama bűncselekménynek lényeges alkotó eleme, hogy a tettes a hitelezők megkárosításának célzatával magának vagyoni hasznot szerezzen, ez pedig a jelen esetben nem történt; továbbá mert vádlottnak az a tette, hogy egyik hitelezőjét a többi rovására kedvezményben részesítette, csődkérés hiányában a Btk. 387. §-a alapján nem büntethető. A kir. ítélőtábla álláspontja téves; mert a Btk. 386. §-a csak a hitelezők megkárosítására, nem pedig egyszersmind a vagyoni haszon szerzésére irányuló célzatot tette a bűncselekmény alkotó elemévé, és mert a törvénynek abból a rendelkezéséből, hogy acselekmény az elidegenítés bármely módjával, tehát elajándékozással, sőt az elrejtésen, eltitkoláson és elidegenítésen felül megrongálással is elkövethető — nyilvánvaló, hogy a Btk. 386. §-ában meghatározott bűncselekmény az adós vagyoni haszna nélkül is létesülhet. Ennélfogva és arra való tekintettel, hogy a vádlottnak a sértett hitelezőt megkárosító célzata magából a tettből kitűnik: vádlott cselekménye a Btk. 386. $-ába ütköző s a 380. §. szerint minősülő csalás bűntettének minden alkotó elemét kimeríti ugyanazért a kir. főügyésznek a koronaügyész részéről fentartott semmisségi panasza folytán a kir. Ítélőtábla ítéletét a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján a 437. harmadik bekezdése értelmében