Büntetőjogi határozatok tára. V. kötet (Budapest, 1915)

*77- §• 4.96. szám. 23 J. E. 1912. évi február hó 14-én 1016/B. 912. sz. Elnök: Vavrik Béla, a kir. Kúria másodelnöke. Előadó: Szegheő Ignác kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Ligetkúty Iván koronaügyészi helyettes. A kir. Kúria becsületsértés vétsége miatt vádolt Sz. B. ellen az a—i kir. járásbíróság előtt folyamatba tett s ugyanott 1910. évi november hó 28-án 1910. B. 408 3. sz. alatt, a r—i kir. törvényszék által pedig vádlott fellebbezésére 1910. évi december hó 27-én 2923. szám alatt ítélettel elintézett bűnvádi pert a koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslata folytán vizsgálat alá vévén, következő ítéletet hozott: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy az a—i kir. járásbíróság megsértette a törvényt annyiban, amennyiben a Sz. B. vádlottnak becsületsértés vétsége miatt történt elítéltetése tárgyában 1910. évi november hó 28-án 1910. B. 408/3. szám alatt hozott ítéletét az elítélt költségére, nemcsak az A.-ban megjelenő «Á. H.»-ban, hanem a B.-en kiadott «B. H.»-ban is közzététetni rendelte. Megsértette a törvényt a r—i kir. törvényszék is 1910. évi december hó 27-én 2923. szám alatt hozott másodfokú ítéletével annyiban, amennyiben a vádlott fellebbezése folytán felülvizsgált elsőbirósági ítéletnek a hírlapi közzétételre vonatkozó említett rendelkezését is helybenhagyta. Egyúttal pedig az elítélt Sz. B. az első- és másodfokú bíróságok ítéleteinek a «B. H.»-ban történt közzétételéből felmerült költségek viselésének kötelezettsége alól felmentetik. Indokok: Az a—i kir. járásbíróság a B. J. A. á—i r.-kath. plébános panasza folytán Sz. B. 1—i r.-kath. plébános ellen becsületsértés vétsége miatt folyamatba tett bűnvádi ügyben 1910. évi november hó 28-án 1910. B. 408/3. szám alatt hozott ítéletével megállapította, hogy Sz. B. L.-ról B. J. A. Á.-ra intézett kétrendű nyilt levelezőlapon az utóbb nevezettre vonatkozóan meggyalázó kifejezéseket használt; ezen tényállás alapján Sz. B. vádlottat a Btk. 261. §-ába ütköző kétrendű becsületsértés vétségében bűnösnek nyilvánította és behajthatatlanság esetén két-két napi fogházra átváltoztatandó 40—40 korona pénzbüntetésre ítélte el; egyúttal a magánvádló képviselőjének a tárgyalás folyamán kifejezett kívánságára, hivatkozással a Btk. 277. §-ára, az ítéletet jogerő után egész terjedelmében indokaival együtt az elítéltnek