Büntetőjogi határozatok tára. IV. kötet (Budapest, 1911)

2Sg. szám. 17 sára, hogy R. J. oly cselekedetet foganatosított volna, mely akár magában, akár összefüggésben a K. M. által ejtett sértésekkel és ezekkel való összhatásában N. Gy. halálának közvetlen okát képezte, vagy ezen eredmény okozására közvetlenül hatással lett volna. Eszerint R. J.-re vonatkozólag hiányozván a gyilkolás tettességéhez szükséges fizikai cselekedet, ép úgy hiányozván a megölésnek általa K. M.-al együttes, illetőleg közös elkövetése: a Btk. 70. §-a szerint a tettes társasághoz föltétlenül szükséges elkövetési cselekedet reá vonatkozólag nem forogván fenn, nem lehetett őt a gyilkosságban tettestársnak kimondani. Ellenben a fenn kiemelt tényállás világosan kimutatván azt, hogy R. J. tudva és akarva, szándékosan működött közre a gyilkosság végrehajtására, kimutatván azt is, hogy R. J. tartósan és megátalkodottan ragaszkodott az elhatározott véres merénylet kiviteléhez, hogy azon a terv megfogamzásától kezdve a végrehajtás pillanatáig a legtevékenyebben közreműködött: R. J.-t a Btk. 69. §-ának 2. pontja alapján meghatározott gyilkosság bűntettében mint bűnsegédet kellett bűnösnek ítélni. A rablást illetőleg mindkét alsóbb fokú bíróság ítéletének indokában helyesen előadott tényállás alapján helyben volt hagyandó a kir. ítélőtábla ítélete, mely szerint K. M. és R. J. a N. Gy. meggyilkolása után ennek lakháza felásása és többféle ingóságai elvétele miatt a rablás bűntettében mint tettestársak, M. J. pedig ezen bűntettre is mint felbujtó mondattak ki bűnösöknek. K. M. ellen ugyanis a rablásban való tettestársaság megvolt állapítandó már azért is, mert a Btk. 344. §-a szerint valamely ingó dolog jogtalan eltulajdonítása céljából azon dolog birtokosának vagy birlalójának személye ellen elkövetett erőszak vagy fenyegetés rablást képezvén, a Btk. 70. §-a szerint pedig tettestárs az lévén, aki valamely bűntettet vagy vétséget mással közösen vagy együtt követ el, midőn K. M. N. Gy.-öt azon célból ölte meg, hogy az ennek birtokában volt ingó dolgokat akár ő, akár a bűnszövetség bármelyik tagja, akár azok valamennyien hatalmukba kerítsék, akkor ő, N. személye ellen, rablási szándékkal erőszakot követett el. Az ingóságoknak másik bűntárs által foganatosított hatalomba kerítése és eltulajdonítása által tehát ez utóbbi a rablás bűntettének csak további ismérBüntetöjogi Határozatok Tára. 2