Büntetőjogi határozatok tára. IV. kötet (Budapest, 1911)

2Sg. szám. 17 sára, hogy R. J. oly cselekedetet foganatosított volna, mely akár magában, akár összefüggésben a K. M. által ejtett sértésekkel és ezekkel való összhatásában N. Gy. halálának közvetlen okát képezte, vagy ezen eredmény okozására közvetlenül hatással lett volna. Eszerint R. J.-re vonatkozólag hiányozván a gyilkolás tettességéhez szükséges fizikai cselekedet, ép úgy hiányozván a megölésnek általa K. M.-al együttes, illetőleg közös elkövetése: a Btk. 70. §-a szerint a tettes társasághoz föltétlenül szükséges elkövetési cselekedet reá vonatkozólag nem forogván fenn, nem lehetett őt a gyilkosságban tettestársnak kimondani. Ellenben a fenn kiemelt tényállás világosan kimutatván azt, hogy R. J. tudva és akarva, szándékosan működött közre a gyilkosság végrehajtására, kimutatván azt is, hogy R. J. tartó­san és megátalkodottan ragaszkodott az elhatározott véres me­rénylet kiviteléhez, hogy azon a terv megfogamzásától kezdve a végrehajtás pillanatáig a legtevékenyebben közreműködött: R. J.-t a Btk. 69. §-ának 2. pontja alapján meghatározott gyil­kosság bűntettében mint bűnsegédet kellett bűnösnek ítélni. A rablást illetőleg mindkét alsóbb fokú bíróság ítéletének indokában helyesen előadott tényállás alapján helyben volt ha­gyandó a kir. ítélőtábla ítélete, mely szerint K. M. és R. J. a N. Gy. meggyilkolása után ennek lakháza felásása és többféle ingóságai elvétele miatt a rablás bűntettében mint tettestársak, M. J. pedig ezen bűntettre is mint felbujtó mondattak ki bűnösöknek. K. M. ellen ugyanis a rablásban való tettestársaság meg­volt állapítandó már azért is, mert a Btk. 344. §-a szerint vala­mely ingó dolog jogtalan eltulajdonítása céljából azon dolog bir­tokosának vagy birlalójának személye ellen elkövetett erőszak vagy fenyegetés rablást képezvén, a Btk. 70. §-a szerint pedig tettestárs az lévén, aki valamely bűntettet vagy vétséget más­sal közösen vagy együtt követ el, midőn K. M. N. Gy.-öt azon célból ölte meg, hogy az ennek birtokában volt ingó dolgokat akár ő, akár a bűnszövetség bármelyik tagja, akár azok vala­mennyien hatalmukba kerítsék, akkor ő, N. személye ellen, rab­lási szándékkal erőszakot követett el. Az ingóságoknak másik bűntárs által foganatosított hatalomba kerítése és eltulajdonítása által tehát ez utóbbi a rablás bűntettének csak további ismér­Büntetöjogi Határozatok Tára. 2

Next

/
Thumbnails
Contents