Büntetőjogi határozatok tára. IV. kötet (Budapest, 1911)

3io. §. 3p2. szám. 155 A kir. Kúria a gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt vádolt br. M. B. Gy. ellen a t—i kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1905 dec. hó 15-én 11,954. sz. a., a t—i kir. ítélőtábla által pedig vádlottnak és védőjének fellebbezésére 1906 március hó 8-án 597. sz. a. hozott ítélettel elintézett bűnvádi perben a vádlott védőjének Írásban is indokolt semmisségi panasza folytán következő végzést hozott: A semmisségi panasznak a Bp. 385. §. 3. pontjára alapított része vissza-, a többi része pedig elutasíttatik. Indokok: A kir. ítélőtábla ítélete ellen a védő a Bp. 385. §. 1. a), c) és 3. pontja, továbbá a Bp. 384. §. 9. pontja alapján jelentett be semmisségi panaszt, amelyet írásban is indokolt. Az alaki semmisségi ok az írásbeli indokok szerint, azért forog fenn, mert a kir. ítélőtábla a védelem érdekeit sértve tévedett, amikor az általa indítványozott és az ítéletre befolyással bíró új bizonyíték felvételét megtagadta; holott ezúton kiderült volna, hogy vádlott a vonalat, amelyre lőtt, szabad lőiránynak tekinthette s a sértett az esetben, ha a részére kijelölt helyet el nem hagyja, a lövés folytán meg nem sérülhetett volna; továbbá bizonyítást nyert volna, hogy a sértett helyének változtatásáról vádlottat mint szomszédját, a fennálló vadászati szabályok ellenére nem értesítette; már pedig ezek a körülmények bebizonyosodás esetén nyilvánvalóvá tennék, hogy a sértett megsérülése a saját szabálytalan eljárására, nem pedig a vád-, lott gondatlanságára vezetendő vissza. A semmisségi panasznak a Bp. 385. §. 1. a) és c) pontjára alapított részét pedig a védő azzal indokolja, hogy vádlott a megállapított körülmények mellett sem követett el gondatlanságot, amikor az általa csakis rókának hihetett tárgyra lőtt, s az a körülmény, hogy a sértett, bár az előző hajtásokban a M. vidékén dívó-vadász-szabályokkal megösmerkedett, mégis helyét szabályellenesen elhagyta és a nádasba behatolva egy sűrű bokor mögé bujt; a vádlott büntethetőségét kizárja. A Bp. 384. §-ának 9. pontjában meghatározott semmisségi ok azonban fenn nem forog. Mert a védő által bizonyítás tárgyává tenni kivánt körülmények az ügy eldöntésére lényegtelennek, a kir. ítélőtábla tebát, tekintettel a Bp. 393. §. harmadik bekezdése 1. pontjában